10 legnagyobb majom a világon

A legjobbak áttekintése a szerkesztõbizottság szerint. A kiválasztási kritériumokról. Ez az anyag szubjektív, nem minősül reklámnak, és nem szolgál vásárlási útmutatóként. Vásárlás előtt konzultálnia kell szakemberrel.

A majmok a főemlősök alrendszere, amely magában foglalja az embereket is. Közülük sok evolúciós szempontból közel áll közvetlenül az emberhez – ezen állatok és a Homo Sapiens közös őse csak néhány millió évvel ezelőtt létezhetett. A majmok emberhez való hasonlóságát már régóta észrevették, és ez tükröződik a kultúrában. Ezen főemlősök között nagyon kicsi és nagy is van, magassága és súlya az embernél nagyobb. Ez utóbbiról – a világ legnagyobb majmairól – itt lesz szó.

A legnagyobb majmok a világon

Jelölés	egy hely	név	NÖVEKEDÉS	SÚLY
A legnagyobb majmok a világon	1	Keleti gorilla (magasság 185 cm)	185 cm.	110 kg.
	2	Nyugati gorilla (magasság 170 cm)	170 CM.	160 KG.
	3	Szumátrai orangután (magasság 150 cm)	150 CM.	135 KG.
	4	Kalimantan orangután (magasság 150 cm)	150 CM.	90 KG.
	5	Közönséges csimpánz (magasság 140 cm)	140 CM.	80 KG.
	6	Pigmeus csimpánz (magasság 115 cm)	115 CM.	60 KG.
	7	Medve pávián (magasság 115 cm)	115 CM.	45 KG.
	8	Siamang (magasság 90 cm)	90 CM.	13 KG.
	9	Gulman (magasság 90 cm)	90 CM.	11 KG.
	10	Mandrill (magasság 80 cm)	80 CM.	30 KG.

1. hely: keleti gorilla (magasság 185 cm)

Értékelés: 5.0

A keleti gorilla (Gorilla beringei) a világ legnagyobb és legnagyobb tömegű majma. Noha a magassága összehasonlítható az emberével, súlya sokkal nagyobb – a férfiak átlagosan 160 kg-ot tesznek ki, de akár 220 kg-ot is meg tudnak hízni. A nőstények kisebbek – magasságuk csak 150 cm, testtömegük 70-110 kg. A szőrzet fekete színű, és az egész testen megnő, az arc, a mellkas, a láb és a tenyér kivételével. Az öreg egyének, akárcsak az emberek, elszürkülnek.

A faj képviselői egyenlítői erdőkben, síkságokon és felföldeken, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Ruandában és Uganda délnyugati részén élnek. Egyenek gyümölcsöket, növények szárát és leveleit, virágokat, gyökereket, kérget és fát, gerincteleneket. A keleti gorilláknak két alfaja van – síkság és hegyi.

Kapcsolódó csoportokban élnek, átlagosan 35 egyén. A csoport élén egy hím áll, és több felnőtt nőstény és kölyök is szerepel, amelyeket ezek a nőstények a fő hímtől születtek. A fiatal férfiak 11 évesen hagyják el a csoportot, és a pubertás idejére – 15 évesek – létrehozzák sajátjukat. A nőstények korábban, 10 éves korukban érlelődnek, előtte két évvel, egy másik, nem rokon csoportba távozva. A gorillák 40-50 évig élnek.

Ennek a majomfajnak a száma csökken. A hegyi alfaj csak 680 egyedet számlál. A sima alfaj gyakoribb, de száma is csökken – 1995-ben 16 900 egyed volt a keleti alföldi gorillákból, most már csak 5000 majom maradt meg. Hanyatlásuk oka az erdők pusztulása a mezőgazdasági területek megtisztítása érdekében, valamint a gorillák húsölése.

2. hely: nyugati gorilla (magasság 170 cm)

Értékelés: 4.9

A nyugati gorilla (Gorilla gorilla) kisebb méretű, mint a keleti – a hímek növekedése 160-170 cm, a nőstények 120-140 cm. A nyugati gorillák kisebbek és súlyúak – a férfiaknál 140-160 kg, a nőknél 60-80 kg. A nyugati gorillának két alfaja van – síkság és folyó, a folyó alfaj nagyobb, és növekedésében és tömegében utolérheti a nyugati gorillát. A szőrzet színe sötét, de világosabb, mint a keleti fajoké.

Ez a faj alacsonyan fekvő trópusi erdőkben él, Kamerunban, a Közép-afrikai Köztársaságban, Egyenlítői-Guineában, Nigériában, Gabonban, a Kongói Köztársaságban és valószínűleg a KDK-ban, Angolában. Főleg gyümölcsökből táplálkozik. A nap folyamán az állatok 1-4 kilométert mozognak olyan fák után kutatva, amelyekből még nem ették meg a gyümölcsöket. Minden mozgás a csoport egyes szakaszain belül zajlik – kb. 30 km². A „családok” mérete kisebb, mint a keleti gorillaé – csak 2-20 egyed.

A nyugati gorillák számát 150-200 ezer egyedre becsülik. Bár észrevehetően több van belőlük, mint a keleti, a faj állapotát kritikusnak tekintik. A folyami alfaj kicsi – csak 280 képviselője maradt meg. Megőrzésük érdekében a kameruni kormány létrehozta a Takamanda Nemzeti Parkot. A park Nigéria határában található, és 115 folyami gorillát tartalmaz.

3. hely: szumátrai orangután (magasság 150 cm)

Értékelés: 4.8

Ez a majomfaj, annak ellenére, hogy kisebb, mint az embereké, sokkal nagyobb tömegű. A szumátrai orangután (Pongo abelii) másfél méteres növekedéssel eléri a 135 kg-ot. A nőstények kisebbek és könnyebbek – magasságuk csak 1 méter, súlyuk – 30-50 kg. Ennek az orangutánnak hosszú végtagjai vannak – a hímek karfesztávolsága eléri a 2,5 métert. A haj vörös-vörös, ritka, csak a vállán, a nyakán és a fej koronáján a haj vastag és hosszú. Az arcon nincs szőr, a hímeknek szakálluk és bajuszuk lehet.

Csak az indonéziai Szumátra szigetén található. Az erdőben él, a fák koronájában, ritkán ereszkedik le a földre. Gyümölcsökkel, dióval, mézzel, fakéreggel táplálkozik. Néha állati táplálékot is eszik – például lassú lorizákat, amelyeket időnként vadászik. Szomjának csillapítására cseppeket nyal a növényi levelekről, vagy az üregekben eső után felhalmozódott vizet iszik.

Az egyének egyedül élnek, csak a nőstények töltik az időt kölykeikkel. Ennek oka az a tény, hogy kevés gyümölcsfa van a sziget erdőiben, és az egyének nagy csoportja, egy helyen tartózkodva, gyorsan felemésztené az élelmiszerellátást. A várható élettartam átlagosan 30 év, egyesek 60 évet élnek. A pubertás nőknél 8-12 éves korban, férfiaknál több évvel később következik be. A kölykök csak 6-8 évesen hagyják el anyjukat, amikor teljesen készek egyedül élni.

Ennek a fajnak a száma csökken. 2016-ban 14 600 egyed volt, ami négyszer kevesebb, mint 75 évvel ezelőtt. A fajok kis száma és endemicitása miatt kihalással fenyegetik. Indonézia programokat hoz létre az orangutánok védelmére, ugyanakkor folytatódik a fák kivágása pálmaolajért és orvvadászat – a helyi törzsek húst használnak ételként, a koponyákat pedig díszítésre. 2016-ban az orangutánok teljes kihalását 2026-ra jósolták.

4. hely: Kalimantan orangután (magasság 150 cm)

Értékelés: 4.7

A kalimantán-orangután (Pongo pigmaeus) magassága megegyezik a Szumátránnal, de súlya elmarad – a hímek súlya 50-90 kg, ritkán híznak meg 100 kg-ot, míg a nők 30-50 kg. Kalimantan endemikus, a sziget trópusi esőerdőiben él, Indonéziában és Malajziában. Növényekkel, néha rovarokkal, madártojásokkal és csibékkel táplálkozik. Több időt tölt a földön, mint Szumátrán.

A szumátrai orangutánokhoz hasonlóan a kalimantai orangutánok is egyedül élnek. A hímek egymást látva agresszivitást ábrázolnak, míg az orangutánok nem területi jellegűek. A hímek csak reprodukció céljából lépnek kapcsolatba a nőstényekkel. A gyermekeket csak az anyjuk neveli. A szumátrai orangutánhoz hasonlóan a szoptatási időszak is hosszú – legalább 4 év. A nőstény általában 14-15 éves korában hozza világra első gyermekét.

A Kalimantan orangután száma nagyobb, mint Szumátráné – 54 500 egyed. Ennek ellenére ebben a fajban ez is csökken. Az erdőirtás miatt az orangutánok táplálékellátása csökken, ami a születési arány csökkenéséhez vezet. Kalimantanban is elterjedt az orangutánok húsra és trófea koponyákra való illegális vadászata. Ezért a faj közvetlen eltűnést jósol – 10-20 éven belül, mint a szumátrai megfelelője.

5. hely: közönséges csimpánz (magasság 140 cm)

Értékelés: 4.6

Az ötödik legnagyobb majom a közönséges csimpánz (Pan troglodytes). Magasságban már nem utoléri az embert, hanem a tömegességben – a növekedés 100-140 cm, az egyének súlya 45-80 kg. A szőrzet sötétbarna, az egész testet lefedi, kivéve az arcot és az ujjakat. A csimpánzot a majmok közül a legintelligensebbnek tartják, és az emberhez is a legközelebb áll – az emberek és a csimpánzok közös őse csak 6 millió évvel ezelőtt létezett.

A csimpánzok Nyugat- és Közép-Afrika erdőiben és szavannáiban élnek. Mindenevőek, gyümölcsökkel és diófélékkel, levelekkel, növények magjaival és gumóival táplálkoznak, mézet, rovarokat, gombákat fogyasztanak. Gyűlhetnek csoportokba és vadászhatnak más majmokra, például majmokra vagy patásokra. A leopárdkölyköket is megsemmisítik, hogy megakadályozzák ennek a vadállatnak a szaporodását: a leopárd az egyetlen ragadozó, amely zsákmányolja a csimpánzokat.

A majmok közül csak a csimpánzok képesek létrehozni saját vadászati ​​eszközeiket. Ehhez letépnek egy fát egy ágról, lehámozzák róla a kérget és a fogaikkal megélesítik. Egy ilyen eszköz alkalmas például faüregekben élő kis galagómajmok vadászatára. Ezt főleg nőstények és gyermekek végzik.

A csimpánzok 20-150 vagy annál nagyobb egyedeket alkotnak. Fészket építenek a fákba, hogy aludjanak bennük; a nap felét a koronákban is töltik. A földön is járnak, általában négy végtagon, de képesek felállni is. Minden csoportnak megvan a maga területe, ahonnan másokat akar kiűzni. Az egyének várható élettartama 50-60 év, a nemi érettség 11 évnél jelentkezik. A gorillákkal ellentétben a fiatal csimpánzok nem hagyják el a csoportot.

A közönséges csimpánzok száma 250 000 egyed. A vadászat, valamint a fogás és az eladás általában tilos. Ennek ellenére előfordulnak egyedek elfogása és családok elpusztítása, és a faj élőhelye is csökken a föld felszántása miatt. A tiltás előtt vásárolt csimpánzokat felvásárolják és visszaviszik a vadonba.

6. hely: pigmeus csimpánz (magasság 115 cm)

Értékelés: 4.6

A pigmeus csimpánz vagy bonobos (Pan paniscus) kisebb faj, mint a Pan troglodytes. A hímek 115 cm magasságig nőnek, súlyuk 35-60 kg, a nőstények egy méter magasak és átlagosan 30 kg súlyúak. A bonobók bőrszínükben különböznek a közönséges csimpánzoktól: a bonobóknál fekete, míg a P. troglodytes rózsaszínű. A kabátot szintén feketére festették.

A bonobók Közép-Afrikában, a Kongó és a Lualaba folyók közötti trópusi erdőkben élnek. A számot 29-50 ezerre becsülik, a faj rosszul vizsgált. Közösségekben élnek, mint a közönséges csimpánzok, de velük ellentétben nőstény élén áll. Bonobókban ritkák az azonos nemű egyedek közötti konfliktusok, amelyek jellemzőek sok más majomra. Az egyének folyamatosan kommunikálnak egymással olyan jelrendszerrel, amelyet az emberek még nem dekódoltak.

Megtalálták a pigmeus csimpánzok képességét más jelzőrendszerek elsajátítására is. Az Egyesült Államokban végzett kísérlet során egy kanzi bonobót megtanítottak 3000 angol szó fül általi észlelésére, és ezek 500 használatát lexigrammal ellátott billentyűzettel – absztrakt grafikus szimbólumokkal, amelyek egy adott szót képviselnek. Ezért a bonobókat az intelligenciában az emberhez legközelebbi majomfajnak tekintik.

7. hely: Medve pávián (magasság 115 cm)

Értékelés: 4.5

Ha a fenti fajok mindegyike a hominidák vagy majmok családjába tartozott, akkor a hetedik helyet egy másik családból származó faj – majmok. Medve pávián, vagy csakma (Papio ursinus) eléri a 115 cm-es magasságot és 21-45 kg-os súlyt (átlagosan 31 kg). A nőstények kisebbek, súlyuk 12-25 kg. A szőrzet barna vagy szürke; hímivarú sörény hiányában különbözik a többi páviántól. A majmoktól eltérően farka 45–84 cm hosszú.

Dél-Afrikában él, Angolától, Zambiától és Mozambiktól Dél-Afrikáig. Erdőkben és szavannákban, valamint sivatagokban és füves lejtőkön egyaránt lakik. Éjszaka majmok másznak fel a dombok, sziklák és sziklák tetejére, ahol a ragadozók nem érik el őket. Mindenevő, eszik gyümölcsöket, füvet, virágokat, magokat és egyéb növényi ételeket, gombákat, rágcsálókat, madarakat eszik, vadászhat apró antilopokra.

A páviánok csoportosan élnek – vegyesen vagy egy ivarérett hím, nőstény és kölykeik mellett. Vegyes csoportokban van egy domináns hím, aki utódokat hagy. Nem uralkodik egy életen át, kiszoríthatja őt egy másik, aki gyakran megöli az előző domináns utódait. A páviánokat a komplex csoportos viselkedés, a grimaszok és testtartások segítségével történő kommunikáció, a hang és a test érintkezése jellemzi.

A medvepávián számos, és nem fenyegeti a kihalás. Csak egyes populációk száma csökken, például a dél-afrikai Fok-félszigeten, ahol a megsemmisüléstől védett oroszlánok és leopárdok vadásznak rájuk, élőhelyüket elpusztítják. Sok csoport kezd kóborolni a városokban, összeszedi az emberi táplálék maradványait és megtámadja az embereket, és a helyiek lelőtték őket. Annak ellenére, hogy a faj egészét fenyegető veszély nem áll fenn, ez a populáció védett.

8. hely: Siamang (magasság 90 cm)

Értékelés: 4.4

A Siamang (Symphalangus syndactylus) egy nagy majom, a legnagyobb a gibbonok közül. Siamang magassága 75-90 cm, súlya – 8-13 kg. Mint minden gibbon, nagyon hosszú karja van – fesztávolsága 1,5 méter. A testet fekete gyapjú borítja. Kialakul egy torokzsák, amelynek köszönhetően a sziiamang nagyon hangosan tud énekelni – a hangja 3-4 km-re hallható.

Sziámangok Szumátrában és a Maláj-félsziget déli részén élnek. 3800 méteres magasságban lévő erdőkben élnek, legtöbbször a fák koronájában vannak. Jól tudnak úszni. Fás lombokkal és gyümölcsökkel, madártojásokkal, apró állatokkal táplálkoznak. Monogám párokban élnek, minden párnak megvan a maga területe, amely aktívan véd. A kölykök az első 2 évben anyatejjel táplálkoznak, a harmadik életévben elhagyják szüleiket, 6-7 évesen nemi éretté válnak. A sziámangok akár 40 évig is élnek.

Siamangát jelenleg nem fenyegeti a kihalás. Számuk azonban csökken az illegális vadászat és az erdőirtás miatt. A Sziámrában és a Maláj-félszigeten a sziámangok és más állatok megóvása érdekében védett területeket hoztak létre.

9. hely: Gulman (magasság 90 cm)

Értékelés: 4.3

A második legmagasabb majom a ghulman (Semnopithecus entellus), más néven langur és hanuman. A hím eléri a 80-90 cm-es magasságot, míg a farok 90-100 cm hosszú, a hím gulman súlya 20 kg. A nőstények kisebbek, magasságuk 70-80 cm, súlya legfeljebb 9-11 kg. Szőrme szürke vagy sárgásbarna. A pofa, a kéz és a láb fekete.

Langurok Indiában, valamint Nepálban, Tibetben, Srí Lankán és Bangladesben élnek. Élőhelyek – trópusi száraz erdők és száraz cserjék a szubtrópusi és a trópusokon. Növényi táplálékkal, rovarokkal, madárfészkekből származó petékkel táplálkoznak, és jelentős kárt okoznak az ültetvényekben.

Langurok nagy állományokban élnek, férfiak vezetőiből, nőstényekből és gyermekeikből áll. Minden csoport területe 30-60 km², és hevesen védi azt. A nőstények 3-4, a férfiak 4-5 éves korukban válnak felnőtté. A pubertás után a hímeket elűzik, majd létrehozhatják saját állományukat. A langurok átlagos várható élettartama 20 év.

Gulmanok számtalanak, nem fenyegeti őket a kihalás. Indiában a gulmant szent állatnak tekintik, Hanuman isten megszemélyesítésének. Ezért az indiánok nem ölnek majmokat, még akkor sem, ha az ültetvényeiket lerohanják. A brit gyarmatosok megpróbálták megölni őket, de a helyiek tiltakoztak, elrejtették a majmokat, és még a briteket is megölték.

Most a gulmanok sok indiai városban telepedtek le, ahol több mint kétezer egyedből álló telepeket hozhatnak létre. Az indiánok ételt hagynak ezeknek a majmoknak, és nem próbálják elűzni őket.

10. hely: Mandrill (magasság 80 cm)

Értékelés: 4.2

A legnagyobb majmok besorolását a majomcsalád másik képviselője – a mandrill (Mandrillus sphinx) – egészíti ki. A család második legnagyobb (a medvepávián után) képviselője a hímek magassága 80 cm, súlya 25-30 kg, a nőstények 55-60 cm magasak, súlyuk 12-15 kg. A farok rövid – 3-6 cm. A hímek élénk színűek: az orr vörös, mentén kék csontos barázdák vannak, az arc körül fehér, sárga vagy vörös haj nő, a test barna. A nőstények nem rendelkeznek ilyen gazdag színnel.

A mandrillok trópusi esőerdőkben élnek Kamerunban, Gabonban és a Kongói Köztársaságban. Gyakran a sziklák között élnek. Növényekkel, gyíkokkal, rágcsálókkal táplálkoznak. Akár több száz egyedből álló csoportokban tartják őket. A csoportokba nők és gyermekek tartoznak, míg a szexuálisan érett férfiak egyedül élnek. A várható élettartam legfeljebb 30 év, a pubertás 4 év.

A Mandrill az erdőirtás miatt sebezhető fajnak számít. Jelenleg azonban az orvvadászat veszélyesebb erre a fajra. A leginkább fenyegetett lakosság a Kongói Köztársaságban van. Eközben a fogságban született majmokat visszavezetik a vadonba, és ott sikeresen meggyökereznek.

---

Figyelem! Ez az értékelés szubjektív, és nem jelent hirdetést, és nem szolgál vásárlási útmutatóként. Vásárlás előtt konzultálnia kell szakemberrel.