A legjobbak áttekintése a szerkesztõbizottság szerint. A kiválasztási kritériumokról. Ez az anyag szubjektív, nem minősül reklámnak, és nem szolgál vásárlási útmutatóként. Vásárlás előtt konzultálnia kell szakemberrel.
Nehéz elképzelni a világ nagyvárosainak normális létezését olyan kényelmes és gyors közlekedési rendszer nélkül, mint a metró. A forgalmas utcák enyhítésének szükségessége a 19. század eleje óta felmerül, végül a földalatti közlekedés gondolata először 1863-ban valósult meg. Az első metróvonalat Londonban építették, amelynek teljes hossza kezdetben csak 6 kilométer volt. Ezt követően a metró gyors ütemben kezdett fejlődni, és egyre fontosabbá vált a turizmus növekvő népszerűsége és elérhetősége miatt. Ma, másfél évszázad után, körülbelül kétszáz földalatti közlekedési rendszer létezik a világon, amelyek lehetővé teszik, hogy gyorsan és olcsón költözzön a város bármely területére. Néhány közülük valóban nagy léptékű, hatalmas számú állomással, több száz kilométer hosszú vonallal, és évente több milliárd utast szolgálnak ki. Az alábbiakban a világ tíz legnagyobb metrója található.
A világ legnagyobb metrójának értékelése
| Jelölés | egy hely | Metró | Hossz | Éves utasforgalom |
| A VILÁG LEGNAGYOBB MEGÚTJÁNAK MINŐSÉGE | 10 | Párizs metró | 220 km. | 1,5 milliárd ember |
| 9 | METRO MEXICO | 226 KM. | 1,5 milliárd ember | |
| 8 | Madrid metró | 293 KM. | 560 millió ember | |
| 7 | METRO TOKYO | 304 km. | 3,2 milliárd ember | |
| 6 | Szöul metró | 394 KM. | 2,8 milliárd ember | |
| 5 | MOSZKVA METRO | 397 KM. | 2,5 milliárd ember | |
| 4 | LONDON METRO | 402 KM. | 1,2 milliárd ember | |
| 3 | Pekingi metró | 608 km. | 3,2 milliárd ember | |
| 2 | SHANGHAI METRO | 676 km. | 3,4 milliárd ember | |
| 1 | New York-i metró | 1370 km. | 1,7 milliárd ember |
Párizs metró
Értékelés: 4.1
A párizsi földalatti közlekedési rendszer 1900 óta létezik, eredetileg “nagyvárosi vasútnak” hívták. Fokozatosan változott a metró kijelölésére, amely végül sok más országban gyökeret vert. A párizsi metróhálózat nemcsak magában foglalja a francia fővárost, hanem kiterjed a környező külvárosokra is. 16 ágból áll, amelyek teljes hossza 220 kilométer, és 303 állomással rendelkezik. Az éves utasforgalom megközelítőleg 1,5 milliárd ember. A legforgalmasabb vonal az 1. vonal, évente több mint 160 millió utast szállít.
A párizsi metrót a tisztaság, a rendezett építészet és a magas szintű automatizálás jellemzi. Az egyik állomás, a Madeleine, különleges dizájnnal büszkélkedhet ólomüveg ablakokkal. Az is érdekes, hogy egyes állomások a Szovjetunió hősi városaitól örökölt orosz neveket viselik: “Sztálingrád”, “Szevasztopol” és mások.
Mexikóváros metró
Értékelés: 4.2
A mexikóvárosi metrórendszer 12 ággal rendelkezik, amelyek teljes hossza 226 km, és 195 állomással rendelkezik, amelyek közül 55 földi, 25 pedig a föld felett helyezkedik el. Ez a szokatlan szerkezet annak köszönhető, hogy a város hegyvidéken fekszik. Ez a legnagyobb metró Dél-Amerikában, évente több mint 1,5 milliárd látogatóval.
A mexikóvárosi metró először 1969-ben kezdte meg munkáját, akkor csak néhány állomása volt. Szép kialakítású és hibátlanul működik, de nem mindig képes megbirkózni a hatalmas utasforgalommal, aminek következtében rendőröknek kell szolgálatot teljesíteniük az állomásokon, hogy segítsenek az embereknek zsúfolt autókba szorulni. Csúcsidőszakban a vonat első három kocsiját kizárólag nők és gyermekek számára tartják fenn. A mexikóvárosi metró másik különlegessége az állomásnevek és egyéb információs táblák képekkel való másolása. Ennek oka az, hogy az utasok között elég sok olyan ember van, aki nem tud olvasni.
1967-ben, a metró építése során véletlenül felfedezték az Eacatl istennek szentelt ősi azték templom maradványait, amelyek a Pinot Suarez állomáson még mindig ki vannak állítva.
Madrid metró
Értékelés: 4.3
Spanyolország fővárosában a földalatti tömegközlekedési hálózat 1919 óta működik, hossza 293 kilométer, és 13 vonalból áll, amelyeken 289 állomás található. Akárcsak a moszkvai és a pekingi metróban, itt is körvonalak vannak. Évente 560 millió ember veszi igénybe a madridi metró szolgáltatásait.
Spanyolország fővárosa tartja a rekordot a mozgólépcsők számában – 1698 mozgólépcső és 522 lift van a metróban.
Az egyik metróállomás, a “Chamberi”, egyfajta múzeum, a helyiek szellemnek nevezték. Ezt az állomást 1966-ban feleslegesen zárták be, de ma olyan turistákat vonz, akik el akarnak merülni a 20. század közepének metrón.
Tokiói metró
Értékelés: 4.4
A Felkelő Nap országának fővárosa 304 kilométeres metróval rendelkezik, amely 13 vonalat tartalmaz 285 állomással. Figyelemre méltó, hogy az állomások több mint felét magáncég kezeli, de ez gyakorlatilag nem befolyásolja a jegyárak különbségét. Maguk a japánok a metrórendszert “To: kyo: Chikatetsu” -nak hívják. A metrókocsik kényelmesek, még fűtött ülésekkel is rendelkeznek.
Először 1927-ben kezdte meg munkáját a tokiói metró, akkor ez volt az egyetlen ág, amelynek csak két állomása volt. Ma éves utasforgalma meghaladja a hárommilliárd embert. Az egyik legforgalmasabb állomás Shinjuku, naponta akár hárommillió utas halad át rajta.
A japán főváros metrójának érdekes megkülönböztető vonása van, amely az egész világon híressé tette – itt találták ki az “osiya” nevű különleges pozíciót. Ezeknek a dolgozóknak az a feladata, hogy csúcsforgalom idején túlzsúfolt kocsikba taszítsák az utasokat, és figyeljék a csomagjaikat, amelyek gyakran az ajtók becsukódása között végződnek.
Szöul metró
Értékelés: 4.5
A dél-koreai főváros metróját a modernség, az automatizálás és a magas szintű kényelem jellemzi. Tartalmaz 436 állomást (mind kizárólag földalatti) és 18 vonalat, összesen 394 kilométer hosszúsággal. A szöuli metró éves forgalma 2,8 milliárd.
A metrót 1974-ben állították üzembe. Érdekes, hogy nem az állam, hanem három magánvállalkozás szolgálja ki, amelyek aktívan támogatják ennek a tömegközlekedésnek a fejlesztését és bővítését, valamint az új technológiák bevezetését. Például elég sokáig szinte az összes állomás ingyenes hozzáférést biztosított a vezeték nélküli internethez.
Szöulban található a világ leghosszabb metróvonala – az 5-ös vonal, amely 52 kilométer hosszú.
Moszkva metró
Értékelés: 4.6
A moszkvai metró 230 működő állomásból és 15 vonalból áll, amelyek teljes hossza 397 kilométer. Nemcsak magára a fővárosra, de még a moszkvai régió egy részére is kiterjed. A moszkvai metró utasforgalma évente körülbelül 2,5 milliárd ember. Az állomások elhelyezkedése nagyon széles tartományban változik, ezért a Pechatniki megállót csak 5 méter mélyíti, a Pobedy Park állomás pedig 84 méter mélyen van.
A moszkvai metró 1935-ben nyílt meg, és a Szovjetunió első földalatti közlekedési eszközévé vált. Az első vonalon 13 állomás volt, 12 vonat közlekedett. A felfedezés jóval korábban történhetett volna, ha nem az orosz történelem 20. század elejét jelző viharos eseményei. Jelenleg a metró tovább bővül, a fővárosi kormány tervei szerint 2023-ig további 55 új állomás nyílik.
A moszkvai metró fő jellemzője annak kialakítása, amelyet az egész világ egyik legjobbjának tartanak. Az állomásokat gyönyörű stukkó díszlécek, fényűző csillárok, impozáns oszlopok és festmények díszítik a falakon. Szinte mindegyikük építészeti alkotás, nem hiába nevezik őket “földalatti palotáknak” Oroszország lakói, sőt más országokból érkező turisták is
London metró
Értékelés: 4.7
A világ legrégebbi metrórendszere 270 állomással és 11 vonallal rendelkezik, amelyek 402 kilométert nyújtanak. A londoni metró évente legfeljebb 1,2 milliárd embert kezel. Egyébként maguk a britek sem szokták használni a “metró” szót, itt általánosan elfogadott a metrót földalattinak vagy metrónak hívni (ez utóbbi a csövekre emlékeztető alagutak alakjából származik). De a nemzetközi név eredetileg itt jelent meg, abban az időben, amikor a Fővárosi Vasút létrehozta az első földalatti közlekedési összeköttetést. Ezt az eseményt, amelyre 1863-ban került sor, elsősorban egy Mark Brunel nevű mérnök tette lehetővé, aki feltalálta az alagutak készítésének mechanizmusát.
Most a londoni metrót a város egyik szimbólumának tekintik, és vonzza a turisták figyelmét. További érdekesség a városfejlesztési program keretében megvalósított “Art in the Metro” kulturális projekt. Neki köszönhetően a metró látogatói megcsodálhatják a világfestés remekeinek óriásplakátokon sugárzott képeit, valamint meghallgathatják híres szerzők verseinek és verseinek felolvasását.
Pekingi metró
Értékelés: 4.8
A kínai főváros metróját gyakran hasonlítják a kínai nagy falhoz, és ez nem meglepő, mert 22 vonalának teljes hossza meghaladja a 608 km-t. A metró 370 állomást foglal magában, és évente 3,2 milliárd utast szolgál ki. A napi utasforgalom rekordjának is számít, mivel csúcsidőben akár 10 millió embert is képes kezelni. Ennek ellenére a kocsik továbbra is túlzsúfoltak, ezért a kínai hatóságok a metrórendszer további bővítését tervezik.
A pekingi földalatti közlekedési rendszer 1969 óta működik, és ennek építésében szovjet szakemberek vettek részt. A metrót azonban 1976-ig csak katonai és kormányzati célokra használták, a bejáratot lezárták a hétköznapi lakosság előtt. 1976-tól 2002-ig csak pár sorból állt, majd gyors fejlődési ugrás következett be. Ebben az időben a pekingi metrót világítás és tisztaság szempontjából a világ egyik legjobbjának tartják.
Sanghaji metró
Értékelés: 4.9
A Shanghai Metro az egyik legprogresszívebb és leggyorsabban növekvő tömegközlekedési rendszer. Miután csak 1993-ban kezdte meg létét, ma már 413 állomása van, 16 ágon, 676 kilométer teljes hosszal. A metró évente 3,4 milliárd utast szolgál ki.
A Shanghai metró építésének sebessége valóban lenyűgöző. Csak 2007-ben 92 kilométer új vonal épült és 70 állomás nyílt. Az elkövetkező években a kormány több mint száz állomás megépítését tervezi a torlódások leküzdése érdekében.
Bár csúcsidőben a metró zsúfolt, az autókban és az állomásokon mindig tisztán tartják. A sanghaji metró megkülönböztető jellemzői a nem rögzített viteldíj (a távolságtól függően számítva), valamint az új állomásokon egy átlátszó fal, amely elválasztja az autókat a perontól.
New York-i metró
Értékelés: 5.0
A New York-i metró 1904-ben indult, és akkor csak egy vonalból állt. Ma 472 állomása és 36 vonala van, amelyek hossza 1370 kilométer (bár csak 1056 kilométert használnak az utasok szállítására). A metró évente körülbelül 1,7 milliárd embert szolgál ki, a napi utasforgalom eléri az 5,7 milliót.
A metrórendszer megkülönböztető jellemzője, hogy az állomások körülbelül 40% -a a föld felett helyezkedik el. Közülük a legmagasabb a Kilencedik utcai peron, amely 27 méter magasságban helyezkedik el. De vannak mély állomások is, például a “191. utca” körülbelül 50 méter mélyen található a föld alatt.
A New York-i látogatók számára meglehetősen nehéz eligazodni a metrón, mivel az összes állomás az utcák nevét viseli, amelyek alatt találhatók, és a városban nincs olyan kevés azonos nevű utca. Erre tekintettel sorszámot adnak az állomás nevéhez, ami csak kissé megkönnyíti azok helyzetét, akik még nem tanultak meg a városban való közlekedést.
A New York-i metró a nap 24 órájában közlekedik, de biztonsági okokból éjfél után nem ajánlott használni.
Figyelem! Ez az értékelés szubjektív, és nem jelent hirdetést, és nem szolgál vásárlási útmutatóként. Vásárlás előtt konzultálnia kell szakemberrel.
