A legjobbak áttekintése a szerkesztõbizottság szerint. A kiválasztási kritériumokról. Ez az anyag szubjektív, nem minősül reklámnak, és nem szolgál vásárlási útmutatóként. Vásárlás előtt konzultálnia kell szakemberrel.
A szigetek bolygónk állandó részét képezik. A Földön több mint félmillió szárazföldi terület van vízzel körülvéve. A szigetek kialakulásának folyamata gyakorlatilag nem áll le, valamint a tengervizek által történő felszívódásuk sem. Egyesek hihetetlenül kicsiek, míg mások olyan nagyok, hogy az űrből láthatók, a földrészekkel azonos szinten. Íme a legkiemelkedőbbek a szó szoros értelmében az elszigetelt földterületek – a világ legnagyobb szigetei.
A legnagyobb szigetek értékelése
| Jelölés | egy hely | sziget | Terület |
| A legnagyobb szigetek rangsorolása | 1 | Ellesmere (Kanada) | 192 236 KM2 |
| 2 | Victoria (Kanada) | 217,291 KM2 | |
| 3 | Honshu (Japán) | 227 970 KM2 | |
| 4 | Egyesült Királyság (Egyesült Királyság) | 229 946 KM2 | |
| 5 | Szumátra (Indonézia) | 435 000 km2 | |
| 6 | Baffin földje (Kanada) | 507 451 KM2 | |
| 7 | Madagaszkár (Madagaszkár) | 587 000 km2 | |
| 8 | Kalimantan (Borneo), (Indonézia, Malajzia, Brunei) | 734 000 km2 | |
| 9 | Új-Guinea (Pápua Új-Guinea, Indonézia) | 785 000 km2 | |
| 10 | Grönland (Dánia) | 2 130 800 km2 |
Ellesmere (Kanada)
Értékelés: 4.1
Terület: 192 236 km2
Tíz legjobbunkat a bolygó egyik legnagyobb, Kanadában a harmadik legnagyobb szigete nyitja meg. Az 1616-ban felfedezett földet William Baffin felfedezőnek köszönhetően ismerte meg a világ. Ez egy meglehetősen barátságtalan régió: az éghajlat itt nagyon zord, és a sziget felületének körülbelül 1/3-át örök jég borítja.
Az első szigetlakók szibériai nomádok voltak. A 13. századra a thule nép (eszkimók ősei) gyökeret vert itt, és a 18. század közepére a szigetek teljesen elhagyatottá váltak. Ma a Nunavut tartományban található Ellesmere állandó lakosai a nehéz életkörülmények miatt csak másfél száz embert nevezhetnek meg.
Ellesmere a Kanadai Északi-sarkvidék legmagasabb pontja: a felvidék legmagasabb magassága 2616 méter. A jégkorszak óta a szigetet minden oldalról jég borítja. Valójában ez a hely azon kevesek egyike, amelyek a jégkorszak „maradványait” képviselik. Az Ellesmere egy darabja, pontosabban annak 1/5-e nemzeti tartaléknak számít, és szigorúan védett. Területén nagyszámú gleccser és hét fjord található.
Érdekes tény. A szigeten csak egy fafaj nő – a sarkvidéki fűz.
Victoria (Kanada)
Értékelés: 4.2
Terület: 217 291 km2
A sarkvidéki kanadai szigetvilág második legnagyobb szigete, amelyet a sarkkutató Simpson fedezett fel 1838-ban. A nagy sziget túlnyomó részét több félsziget képviseli (Albert herceg, Wollaston, Collinson és egy másik impozáns félsziget a Headley-öböl keleti részén, amely nem kapta meg a saját nevét). A sziget partvonala erősen behúzott, területén gyakorlatilag nincsenek dombok, a meglévők között pedig 1 km-nél nem magasabb.
A 20. század közepén a Victoria-szigeten elsősorban meteorológusok laktak. És 21. elejére a terület lakossága jelentősen megnőtt: ide költöztek az eszkimó telepesek, akik aktívan foglalkoztak halászati tevékenységgel. Ennek ellenére itt csak 2 település van: Holman és Cambridge Bay. De ami itt sok, az a teljes folyóvizek, köztük a legjelentősebbek és a legnagyobbak a Ferguson és a Taha.
Honshu (Japán)
Értékelés: 4.3
Terület: 227 970 km2
A japán szigetvilág legnagyobb és az ország szempontjából legjelentősebb szigete. Több mint 100 millió ember él a területén. Itt találhatók az ország legnagyobb városai és a főváros, beleértve Kiotót, Tokiót, Oszakát, Jokohamát, Hirosimát stb. Honshu Japán teljes területének mintegy 60% -át foglalja el. Ennek a szigetnek van a leghosszabb története és kultikus jelentősége a japánok számára, mert itt született meg a Felkelő Nap országának ősi civilizációja.
A szigetet hegyvidéki területek uralják – Honshut szó szerint hatalmas magasságok emelik, amelyek a térség éghajlatát alkotják (köztük sok vulkán található). A sziget nagyjából két éghajlati zónára osztható – délkeletre és északnyugatra. Itt található az ország legnagyobb hegye (minden japán büszkeségének szimbóluma) – Fujiyama (3776 méter) és a legnagyobb tó – Biwa (területe – 670 km2). A sziget partvonalának hossza hatalmas – csaknem 5500 kilométer.
Egyesült Királyság (Egyesült Királyság)
Értékelés: 4.4
Terület: 229.946 km2
A legnagyobb szigetek rangsorának hetedik sora – Nagy-Britannia – a Brit-szigetek közül a legnagyobb, és kétségtelenül a legnagyobb Európában. A sziget nagy történelmének kezdete, mivel a Brit Birodalmat Kr. E. 43-nak tekintik, de területeit jóval korábban telepítették le: több százezer évvel ezelőtt a notóiak itt éltek.
A modern emberek a jégkorszak előtt érkeztek Nagy-Britanniába, de az ott kialakuló rengeteg gleccser miatt elhagyták a szigetet. Körülbelül 6000 évvel ezelőtt itt jelentek meg a neolitikum első képviselői.
Ma az Egyesült Királyságot tartják Európa legsűrűbben lakott régiójának – több mint 61 millió ember él itt. Az azonos nevű állam fő része a szigeten található – Anglia, Skócia és Wales. Nagy-Britannia partvonala délről északra alig több mint 1000 kilométer.
A sziget az egész világ számára fontos, nemcsak a területén felfedezett ókori embereknek, amelyek Kr.e. 500 000-ig nyúlnak vissza. Az itt található országnak jelentős politikai súlya van. A brit uralkodó által irányított Egyesült Királyság (a jelenlegi II. Erzsébet királynő) jelentős hatalommal bír a világban, és egyszerre több ország – Ausztrália, Új-Zéland, Kanada stb.
Szumátra (Indonézia)
Értékelés: 4.5
Terület: 435 000 km2 (más források szerint – 473 000 km2)
Az ország második legnagyobb és nyugati részén a legnagyobb Szunda-szigetek képviselője, Szumátra hosszú múltra tekint vissza és élénk „élettel” rendelkezik. A két féltekén elhelyezkedő szigetet az Egyenlítő vonala két, majdnem egyenlő részre osztja. Az éghajlat itt forró, párás, bőséges csapadékkal. Gyakran nyugtalan a talaj felszínén: a meglehetősen nagy amplitúdójú (kb. 6-7) földrengések itt nem ritkák.
Szumátra területének fele hegyes domborművel tarkított: két nagy fennsík és a Barisan-hegygerinc. A szigeten számos vulkán található, amelyek közül 12 aktív. Egyikük – Kerinchi (Indrapura) – egyben a sziget területének legmagasabb pontja – 3 805 méter magas.
Érdekes tény. Szumátra rendelkezik a bolygó 20 szupervulkánjának egyikével – Toba. A szupervulkánok a szó hagyományos értelmében különböznek a hétköznapi vulkánoktól: kitörésük klímaváltozást válthat ki a bolygón. Jelenleg Tobát kihaltnak tekintik. Utoljára körülbelül 73 000 évvel ezelőtt „ébredt fel”, és ez az ébredés végzetes volt a bolygó számára: az úgynevezett „vulkáni télhez” vezetett. Több mint 800 km3 hamut dobtak az égbe, mintegy 2800 km3 magma öntött ki a vulkán szájából, amelynek nyomait nemrégiben 7000 kilométerre a szigettől fedezték fel. A bolygó népessége abban az ősi időszakban élesen 2000 főre csökkent.
Baffin földje (Kanada)
Értékelés: 4.6
Terület: 507 451 km2
Ranglistánk első „félmilliója” Kanada legnagyobb szigete. William Buffin brit felfedező fedezte fel 1616-ban, és nevét tiszteletére kapta. A sziget területét barátságtalan táj és zord sarkvidéki éghajlat különbözteti meg, amelynek évi átlagos hőmérséklete -8 C, ezért nem sok kanadai telepedett le itt: csak körülbelül 11 000 ember. Mindannyian a sziget partján élnek: csak tudományos expedíciók mennek a havas sziget mélyébe abszolút érintetlen természet tanulmányozása érdekében.
A helyi fauna és növényvilág egyedülálló környezetének megőrzése érdekében létrehozták az Ayuittuk Nemzeti Parkot („A soha nem olvadó föld”).
Érdekes tény. Baffin földjére látogatva egyedülálló jelenségnek – az északi fénynek – lehet lenyűgözően tiszta és gyönyörű. Ez annak köszönhető, hogy a Baffin Land szinte minden része az északi sarkkörtől északra található.
A szigeten sok édesvízi tó található. Közülük a két legnagyobb – Nettilling és Amadjuak területe meghaladja az 5500 km2-t (egyenként). Baffin földje a világ egyik legritkábban lakott területe. A bolygó legnagyobb szigete mindössze 400 kilométerre található tőle, de erről később.
Madagaszkár (Madagaszkár)
Értékelés: 4.7
Terület: 587 000 km2
Az Indiai-óceánon elhelyezkedő afrikai sziget szintén azonos nevű állam. Az afrikaiakhoz hasonló lakosok lakják, de vannak elég különbségek. És mégis, egy nagy földdarab, amely több mint 80 millió évvel ezelőtt elszakadt a szárazföldtől, számos egyedi természeti csodával van tele. A helyiek „pirosnak” hívják: a különleges összetétel miatt a sziget talajának színe pontosan olyan. De a világ többi részén Madagaszkárnak más neve van – „a nyolcadik kontinens”. Mindez e terület növény- és állatvilágának sajátosságai miatt.
Madagaszkár mintegy 250 000 állatfajnak ad otthont, amelyeknek több mint 2/3-a kizárólag itt található (endemikus). Közülük például a gyűrűsfarkú maki és a fossa egy szokatlan madagaszkári ragadozó, amely hasonlít egy macska és egy kutya keverékére (a Vörös Könyv szerint – „sebezhető faj”). A szigeten elterjedt 14 000 növény mintegy 90% -a szintén endemikus. Madagaszkár délnyugati oldalán hatalmas korallzátony található – a 3. legnagyobb a bolygón.
Kalimantan (Borneo), (Indonézia, Malajzia, Brunei)
Értékelés: 4.8
Terület: 734 000 km2
A világ egyetlen szigete, amely egyszerre 3 ország tulajdonában van. A helyi nyelvjárásban nevét „gyémánt folyónak” fordítják, ami nem meglepő, mert a terület értékes erőforrásokban gazdag, és a gyémántok közöttük van. Még 1521-ben fedezték fel a magellán expedíció tengerészei.
Minden oldalról több tenger veszi körül Kalimantant Ázsia legnagyobbjának. Az első telepesek több mint 40 000 évvel ezelőtt jelentek meg Kalimantan területén. Ma körülbelül 20 millió ember él 300 különböző etnikai csoportot képviselve. Legtöbbjük Dayaks – a sziget őslakosai.
Borneo legmagasabb pontja a Kinabalu-hegy (4095 méter). A sziget hatalmas barlangrendszerekkel büszkélkedhet, amelyek közül az egyik a bolygó egyik leghosszabb földalatti folyója.
A kalimantani erdőt a bolygó egyik legöregebbjének tartják – több mint 140 millió éves. Ez a földi paradicsom az ott élő állatok számára, beleértve az endemikákat, mint a szumátrai orrszarvú, a kalimantai felhős leopárd stb. A madarak (több mint 1500 faj), hüllők, kígyók (köztük a híres királykobra) hatalmas faji sokféleséggel rendelkeznek, amelyek hossza 6 méter – a legnagyobb a mérgezőek között). Borneóban mintegy 15 000 növényfaj, 3000 fafaj található.
Új-Guinea (Pápua Új-Guinea, Indonézia)
Értékelés: 4.9
Terület: 785 000 km2
A Csendes-óceán szigete – a világ második legnagyobbja – a többi nagy szigetterület közül a hegyvidéki területtel (hegyek és sok vulkán uralja) és az ökoszisztéma egyediségével, pontosabban többrétegűségével tűnik ki. Savannák, tundrák (jeges és alpesi), mangrove, trópusok (erdők és hegyek), vizes élőhelyek, tavak és gazdag korallzátonyok találhatók itt.
Új-Guinea még mindig tele van az ember számára ismeretlen helyekkel: a növény- és állatvilág kutatói folyamatosan ide járnak, hogy tanulmányozzák a természet legritkább képviselőit – több mint 11 000 növényfaj, 600 madárfaj, 400 kétéltű faj stb.
A sziget hegyvidéki tája a benne lakó népek hosszú távú elszigetelődéséhez vezetett: ennek eredményeként a nyelvi csoportok sokfélesége. A háziasításra alkalmas nagy állatok hiánya miatt a szigetlakóknak nem sikerült a mezőgazdaságot, valamint a szarvasmarha-tenyésztést fejleszteni. Ez a helyzet a társadalom lassú fejlődéséhez vezetett: a mai napig a primitív kommunális rendszer uralkodott itt.
Érdekes tény. Cook egyedülálló mezőgazdasági települése (a világ egyik legrégebbi) Új-Guinea területén él, amely az elmúlt 10 000 évben abszolút elszigetelten fejleszti a mezőgazdaságot. Tagja az UNESCO világörökségi listájának.
Grönland (Dánia)
Értékelés: 5.0
Terület: 2 130 800 km2
A dánok büszkesége és a bolygó legnagyobb szigete – Grönland világszerte „zöld országként” is ismert. Sőt, területeinek több mint 80% -át egész évben jégtakaró borítja – az Ilulissat-fjord (az Antarktisz után a második legnagyobb), és az éghajlat korántsem a legkedvezőbb. Hivatalosan a szokatlan névnek 2 változata létezik. Az első szerint korábban a sziget éghajlata enyhébb volt, a dombormű pedig zöld volt. A második szerint az ókor finom marketingfogása volt, hogy ide vonzza a bevándorlókat.
Grönland az azonos nevű dán autonómia. Két óceán mosta. Grönland 30-szor nagyobb, mint Dánia többi része. A hatalmas sziget területén nagyon szerény számú lakos él – alig több mint 57 000 ember. Mielőtt az európaiak megérkeztek a 9. század végére, a területet évezredeken keresztül a grönlandi eszkimók (inuitok) foglalták el. És elég jól érezték magukat, gyorsan megszokták a sarkvidéki zord életkörülményeket.
A modern grönlandiak fő tevékenysége a halászat, a rénszarvas- és juhtenyésztés aktív fejlesztése, valamint (furcsa módon) az olajtermelés. A turizmus a régió gazdaságában is jelentős szerepet játszik: évente több mint 20 000 utazó látogatja meg a bolygó legnagyobb szigetét.
Érdekes tény. A sziget ugrásszerűen halad a saját függetlensége felé. 1985-ben Grönland saját zászlót és címeret kapott. 2008-ban a szigetlakókat külön népként ismerték el, és a helyi nyelv beépült az államnyelv státusába.
Figyelem! Ez az értékelés szubjektív, és nem jelent hirdetést, és nem szolgál vásárlási útmutatóként. Vásárlás előtt konzultálnia kell szakemberrel.
