A legjobbak áttekintése a szerkesztõbizottság szerint. A kiválasztási kritériumokról. Ez az anyag szubjektív, nem minősül reklámnak, és nem szolgál vásárlási útmutatóként. Vásárlás előtt konzultálnia kell szakemberrel.
Bolygónk gazdag különféle formájú, tartalmú és méretű tározókban: a tengerek sokfélesége elképesztő. Mindegyik egyedi, de egyvalami közös bennük – a vízben lévő sók szintje. Ez formálja összetételét, befolyásolja a növény- és állatvilágot, sokszínűvé téve azt, vagy nullára csökkentve az élőlények létét. Ma a tengerekre összpontosítunk, amelyeket a bolygón a legízesebbnek tartanak.
Sórekord tulajdonosok: a Föld 10 legzsírosabb tengere
| Jelölés | egy hely | Tenger | Sótartalom |
| Sórekordisták: a Föld 10 legsó sós tengere | 1 | fehér | harminc ‰ |
| 2 | Csukotka | 33 ‰ | |
| 3 | Laptev-tenger | 34 ‰ | |
| 4 | Barents | 35 ‰ | |
| 5 | japán | 35 ‰ | |
| 6 | Ionian | 38 ‰ | |
| 7 | Égei-tenger | 38 ‰ | |
| 8 | Mediterrán | 39,5 ‰ | |
| 9 | Piros | 42 ‰ | |
| 10 | Halott | 270 ‰ |
fehér
Értékelés: 4.1
Sótartalom – 30
Bezárja a tízünk nemcsak a világ egyik legzsósabb, de az egyik legkisebb tengerét is. A mindössze 90 000 m2 területű víztározó a Jeges-tenger része, és Oroszországban található – a murmanszki régióban. Ez egy gyönyörű, de zord föld: itt az éghajlat nem a legmelegebb, és a Fehér-tenger messze nem a legjobb úszási lehetőség. Csak azok számára szól, akik kedvelik a „rozmárt”: az átlagos vízhőmérséklet körülbelül +13 0С. És ez nyáron van. Télen a hőmérséklet stabil marad mínuszban.
Egyébként a hideg éghajlat ellenére a Fehér-tenger gazdag halakban, beleértve értékes kereskedelmi halakat is – itt él az atlanti lazac. A víztározót az egyik legkisebbnek tartják az oroszok között (csak az azovi kisebb): legnagyobb mélysége mindössze 343 méter.
Az ókorban a tározót Studeny-nek hívták. Az ókori és a mai név természetesen az alacsony vízhőmérséklethez kapcsolódik. Ezenkívül körülbelül fél évig a víztározót teljesen jég és hó borítja.
Érdekes tény. A vikingek a víztározót „Kígyók öblének” nevezték. És nem a lakók miatt, hanem furcsa módon furcsa tengerpartja miatt.
Csukotka
Értékelés: 4.2
Sótartalom – 33 ‰
Az északi szélesség egy másik képviselője Alaszka és a Csukotka-félsziget között található. Megkülönböztető jellemzője nemcsak a sók magas koncentrációja a vízben, hanem az utóbbi alacsony hőmérséklete is. Az egész évben a víztározó ritkán melegszik +13 0С-nál nagyobb mértékben, a nyári arány kb. +8 0С, és a jég átlagosan évente 8 hónapot borít a tenger területére. A tenger csak két félelem – az USA és Oroszország – partját mossa, és angolból a nevét a „csukcsok tengere” -nek fordítják.
Ugyanakkor a Csukcs-tenger faunája sokrétűségében feltűnő: nemcsak hatalmas halak találhatók itt, hanem rengeteg emlős is. Például a rozmár és a fókák gyakran láthatók a tengerparton, jegesmedvék járnak a jégtáblákon, nyáron pedig gyakran van igazi madárpiac. Bár a víztározó területének több mint felét sekély víz foglalja el, ahol a mélység nem haladja meg az 50 métert, különbségei lenyűgözőek – 50 és 1256 méter között.
Érdekes tény. Jelentős olajtartalékokat fedeztek fel a közelmúltban a Csukcs-tenger fenekén. Szakértők becslései szerint a víztározó több mint 30 millió hordó „fekete aranyat” tartalmaz. De nem Oroszországé, hanem az Egyesült Államoké.
Laptev-tenger
Értékelés: 4.3
Sótartalom – 34 ‰
Az egyik legtávolabbi és legkevésbé tanulmányozott a világon. A több mint 662 000 km2 területű víztározó az orosz Novoszibirszk és Szevernaja Zemlja között található. A Laptev-tenger messze nem a legbarátságosabb: a bolygó egyik leghidegebbje. A víz hőmérséklete itt ritkán emelkedik 0 ° C fölé, és évente 10 hónapig jégréteg alatt van elrejtve a fénytől. Emiatt a hajózás itt gyengén fejlett.
Pár tucat szigetet fedeztek fel a Laptev-tengeren. Néhányuk területén a mamut maradványai a zord éghajlat miatt gyakran kiváló állapotban találhatók. Igaz, az éghajlat miatt ezek a szigetek fokozatosan eltűnnek: itt gyakran előfordul erős szél és vihar, amely fokozza a talajerózió folyamatát.
A Laptev-tengerben, csakúgy, mint a Csukcs-tengerben, a terület több mint fele homokpart, amelynek mélysége legfeljebb 50 méter. De a tározó legmélyebb pontja jelentősen meghaladja a minősítés előző résztvevőjének mutatóját: a rögzített jel 3385 méter.
Érdekes tény. A tározó modern nevét a Laptev testvérek tiszteletére kapta – orosz sarkkutatók, akik egész életükben tanulmányozták a Föld sarkvidéki területeit.
Barents
Értékelés: 4.4
Sótartalom – 35 ‰
Ez a Jeges-tenger széle, két ország – Norvégia és Oroszország – partját mossa. Területe 1,4 millió km2, de a maximális mélység nem olyan lenyűgöző – csupán 600 méter. A víztest fontos szerepet játszik a szállításban és a halászatban. Két nagy nemzetközi kikötő található ezen a tengeren – Murmansk és Vardo.
Bár a Barents-tengert télen szinte teljesen jég borítja, az árapály nem ritka. Például a Kola-félsziget közelében magasságuk eléri az 5-6 métert. A víztározó teljesen az északi sarkkör felett helyezkedik el, vizei 4 évente megújulnak. Nem olyan régen a tiszta víz „szerelmeseit” hozták ide – Kamcsatka rákokat, amelyek tökéletesen elfogadták az új környezetet, és aktívan szaporodni kezdtek.
Az összes tenger közül, amely az európai partokat mossa, a Barents-tenger az egyik legtisztább. Igaz, a norvégok “megpróbálják” szennyezni: a helyi atomhulladék-feldolgozó üzemek hatalmas mennyiségben dobják őket a vízbe. Az orvvadászok pedig jelentős kárt okoznak a tengeri ökológiában.
japán
Értékelés: 4.5
Sótartalom – 35 ‰
A Japán-tenger csak a térképen tűnik csekélynek: a valóságban méretei hatalmasnak tűnnek (1,06 millió km2). Hosszú évszázadok óta területeit helyi lakosok hajói szántották, akik az élőlényekben gazdag vizekben halásznak. A víztározót nagyon veszélyesnek tartják, és gyakran kiszámíthatatlanul viselkedik: itt gyakran fordul elő vihar és hurrikán (a hullámok néha elérik a 12 métert is). Ennek ellenére a hajózás itt nagyon fejlett és egész évben folyik, de a tenger északi területeit télen jég borítja.
Noha a Japán-tenger meglehetősen „barátságtalan”, partvidékének egy része alkalmas az úszásra: az orosz területen számos olyan strand található, ahol a nyaralók, bár rövid időre is, de felmelegíthetik a napot és belemerülhetnek a vízbe. A tenger mintegy 900 halfajnak ad otthont, köztük egy tucat cápafaj, sok emlős, vannak fésűkagylók, rákok, algák. Van azonban egy veszélyesebb „lakó” is: egy apró medúza, halálos az emberek számára. Csápjainak egyetlen érintése a bőrhöz elegendő egy felnőtt megöléséhez.
Ionian
Értékelés: 4.6
Sótartalom – 38 ‰
Homéron énekelte és az ókori római krónikákban örökítette meg, a Jón-tenger az ókorban két legnagyobb parancsnok harctérévé vált. A minősítés korábbi résztvevőivel ellentétben a Jón-tenger nemcsak a viharok és a hideg időjárás hiányának örvend, hanem a kényelmes úszás kiváló lehetőségeivel is: a víz átlagos nyári hőmérséklete körülbelül + 25 ° C, a tengerpart éghajlata nagyon enyhe, a part közelében pedig a fenék teljesen homok vagy héj szikla. Röviden: turisztikai paradicsom. Ezek a Jón-tenger üdülőhelyei.
Úgy gondolják, hogy ezt a gazdag történelemmel rendelkező tározót fel-alá kutatták, de a régészek szerint az emberi szem elől rejtett sarkok még mindig itt maradnak. Sőt, mind a part menti területekről (ezek közé tartozik a Basilicata, az egyik legrosszabbul vizsgált régió), mind a mélytengeri területekről van szó. A Jón-tenger a Földközi-tenger legmélyebb része (maximális mélység – 5121 méter), bár szerény területtel rendelkezik – körülbelül 169 000 km2.
Érdekes tény. 2010-ben egy görög régész bejelentette Ithaca híres szigetén található palota romjainak felfedezését, amelyek Homérosz leírása és az építkezés dátuma alapján ítélve magabiztosan tekinthetők a legendás Odüsszeusz palotájának.
Égei-tenger
Értékelés: 4.7
Sótartalom – 38 ‰
Az Égei-tenger sótartalma olyan magas, hogy az úszás után az orvosok azt javasolják, hogy folyó víz alatt azonnal zuhanyozzanak, különben a bőr irritálódhat. A víztározó híres a turisták körében, mivel kiváló nyaralóhely (mind a parton, mind a nyílt tengeren). Az éghajlat itt kiváló – nagyon enyhe szubtrópusi. Nyáron a víz hőmérséklete körülbelül + 24 + 27 0С. Ez ideális lehetőség a kényelmes úszáshoz: a turisztikai szezonban nagyon sok ember él az Égei-tenger partján.
A víztározó az egyik legrégebbi a világon: korát 20 000 évre becsülik. Ezt az ókori bölcsőt gyakran említik az ókori mitológia (görög és bizánci). Nagyon gazdag víz alatti világ van itt, amely sajnos kezd ritkulni. Ennek oka a plankton hatalmas halála, amely létfontosságú a tengervizek legtöbb lakójának létezése szempontjából. Ezt gyakran az Égei-tenger „népszerűségének” tulajdonítják a vizein közlekedő olajszállító tartályhajókkal (itt gyakran előfordulnak olajszennyezések).
Az égei-tengeri vizek legszokatlanabb lakója a „tengeri csészealj” kagyló. Sziklákon él, és a tökéletesen áramvonalas forma lehetővé teszi, hogy ellenálljon a hullámok bármilyen hatásának. Az égei-tengeri vizek számos szigetről híresek: több mint 2000 van belőlük, közülük a legnagyobb és leghíresebb Rodosz, Kréta, Samos, Leszbosz és Efbea.
Mediterrán
Értékelés: 4.8
Sótartalom – 39,5 ‰
Az egyik legősibb, sós és szennyezett tenger a bolygón. A világ két része között húzódó víztározó nemcsak a világ egyik legnagyobbnak tekinthető, amelynek területe körülbelül 2,5 millió km2, hanem az egyik legmelegebb is (átlagos nyári +25 0С, tél +12 0С). A Földközi-tengert minden oldalról szárazföld veszi körül, ezért nem meglepő, hogy sok ország partjaival „kapcsolatba lép”.
Ez rekordtulajdonos az összes tenger között, 22 állam partját mossa. A Földközi-tenger víz alatti és víz feletti világa hihetetlenül változatos: csak mintegy 750 halfaj létezik. A Szuezi-csatorna feltárása után, amely „híddá” vált a Földközi-tenger és a Vörös-tenger között, a víztározók flórát és állatot cseréltek.
Érdekes tény. Nem mindenki hívja ezt a víztározót a nevén. Tehát a törökök Fehérnek tartják. Az ókori rómaiak pedig még a tengert is “Miénknek” nevezték, és ezzel nehéz vitatkozni.
A Földközi-tengert tévesen tisztának tekintik (Görögország vagy Spanyolország fényűző strandjait nézve nem lehet megmondani): ez a legmocskosabb az összes közül. Ebben fontos szerepet játszott a víztározó gazdasági jelentőségének tényezője a legtöbb európai ország számára: ez a leghajózhatóbb a világon.
Piros
Értékelés: 4.9
Sótartalom – 42 ‰
Az Afrikai kontinens és az Arab-félsziget közé szorított Vörös-tenger szépségében és „nyugalmában” feltűnő. A partján hozták létre a legkiemelkedőbb egyiptomi üdülőhelyeket, és még azok is megjegyzik, akik nem szeretnek olyan zajos nyaralást, hogy nem találnak jobb helyet a búvárkodáshoz.
A víztározó az egyetlen a bolygón, amely nem „érintkezik” egyetlen folyóval sem. Éppen ezért a víz itt hihetetlenül tiszta és egyébként meglepően tiszta (ezzel már a világon egyetlen más víztest sem dicsekedhet). A magas só- és lúgtartalom ellenére a Vörös-tenger több mint 1200 halfaj (amelynek tizede csak itt él), sőt cápák, sugarak és delfinek kedvelt élőhelye.
A tározó minden nap 0,5 centiméterrel sekélyebbé válhat a víz intenzív párolgása miatt. Szerencsére ez nem az Indiai-óceán „adományának” köszönhető. De van egy tényező, amely nem változtatható meg: a folyamatos tektonikai aktivitás miatt a tenger partjai közötti távolság fokozatosan növekszik (3 évente 1 méterrel).
Érdekes tény. A víztározó és az Aden-öböl találkozásánál elképesztő jelenség fordul elő: vizeik a különböző sűrűség és sótartalom miatt nem keverednek. A víz különböző színei még nagyobb kontrasztot kölcsönöznek.
Halott
Értékelés: 5.0
Sótartalom – 270 ‰
Ez egy igazi ásványi gyógyfürdő nemcsak Izraelnek, amelynek területén található, hanem az egész világnak. A víztározó vízszintje 429 méter tengerszint feletti magasságban van, ez teszi a szárazföld legalacsonyabb területévé, és ez az adat évente körülbelül 1 méterrel csökken. A maximális mélység csak 306 méter.
Hivatalosan a víztestet nem tekintik tengernek, mivel más víztestekhez nem fér hozzá. Ez egy zárt tó. Informálisan azonban tengernek tekintik. Több nagy folyó folyik bele egyszerre (de egyik sem folyik ki). Közülük a legnagyobb Jordánia.
A vízben a kolosszálisan magas sószint és a különféle mikroelemekkel, különösen a brómmal való telítettség a tározót teljesen alkalmatlanná teszi az életre (itt csak baktériumokat találtak). A Holt-tenger vize olyan sűrű, hogy bárkit könnyen felszínen tud tartani. De ez nem azt jelenti, hogy itt nem lehet megfulladni: ez a hely Izrael második legveszélyesebb helye az úszók számára.
Érdekes tény. Naponta körülbelül 7 millió m3 folyóvíz folyik a Holt-tenger vizeibe. De ez egyáltalán nem befolyásolja a tározó sótartalmát.
Figyelem! Ez az értékelés szubjektív, és nem jelent hirdetést, és nem szolgál vásárlási útmutatóként. Vásárlás előtt konzultálnia kell szakemberrel.
