10 világelső olajkitermelés

A legjobbak áttekintése a szerkesztõbizottság szerint. A kiválasztási kritériumokról. Ez az anyag szubjektív, nem minősül reklámnak, és nem szolgál vásárlási útmutatóként. Vásárlás előtt konzultálnia kell szakemberrel.

Bolygónk minden földrészén számos olyan ország létezik, amelyek ilyen vagy olyan módon jelentős sikereket értek el az olajipar fejlődésében, és magabiztos pozíciót foglaltak el a világpiacon. A legjobbak értékelése időszakonként változik: új játékosok lépnek be az olajóriások “csapatába”, és néhányan elhagyják azt. Ki került a 2019-es top 10-be? Minden vártnak bizonyult, de nem a sakk-permutációk nélkül.

A világ olajkészleteinek elosztásáról

Kétségtelen, hogy a jövő energiaszektora jelentős változásokon megy keresztül, és a megújuló forrásokra helyezi a tétet. És akkor sietve el kell döntenie, hogyan lehet gyorsan és biztonságosan ártalmatlanítani több száz olajfúró-állványt szerte a világon. De ma éppen az olaj a legértékesebb erőforrás és a fő hajtóerő a világ legtöbb gazdaságában, amely profitot és hasznot hoz.

Annak megértéséhez, hogy egyes országok miért nem kerültek a vezetők listájára az előállított kőolajtermékek mennyiségét tekintve, elég megérteni a bolygó olajkészleteinek elosztási sémáját. Minden banális, egyszerű és nagyon egyenetlen: az összes betét több mint 60% -a a Közel-Kelet területén található. A Perzsa-öbölről szól.

A lerakódások további 13% -a Észak- és Dél-Amerikában van „elrejtve”: ennek a zónának a központját Alaszkának, a kanadai Alberta, Venezuelának tekintik, amely a sors akarata szerint ma még a tíz legjobb közé sem esik, és a Mexikói-öböl tengeri polcán. A közép-ázsiai országok az olajkészletek mintegy 10% -át adják. A fennmaradó rész az indonéz medencében, Ausztráliában, Óceániában stb.

Az olajkitermelés világelső

USA (12,1 millió hordó naponta)

Értékelés: 5.0

2015-ig az Egyesült Államok még a tíz ország közé sem tartozott, akik “fekete aranyat” adtak el a világpiacon. De az évek során a helyzet drámai módon megváltozott. Ma az amerikai olajpolitikát egyszerű szabály vezérli: “minél több, annál jobb”. Ez nem meglepő, mivel a lakosság az utóbbi években gyorsan megnövelte “étvágyát”, és ma az ország szükségleteire felhasznált olajmennyiség jelentősen meghaladja a rendelkezésre álló tartalékokat. És hatalmasak – az állam tartalékát körülbelül 1,4 milliárd hordóra becsülik.

Ezért az államoknak nyersanyagot kell importálniuk szomszédaiktól. Paradox módon igaz: az olajkitermelésben a világelső a „fekete arany” egyik legnagyobb importőre. 2019 áprilisában az ország új világrekordot döntött a napi olajtermelésről – napi 12,2 millió hordó. Ez két régiónak köszönhető – Texas államnak (jól ismert pala pala bányászati ​​központ) és a Mexikói-öbölnek, ahol nagy tengeri projektek találhatók.

Az ország olajiparának gyors fejlődése az egészséges befektetési környezetnek és a modern technológiák aktív bevezetésének köszönhető. Ez biztosította az új lerakódások gyors fejlődését és az értékes nyersanyagok, mint például a pala és a bitumenes homok, rendhagyó forrásainak felhasználását.

Oroszország (10,7 millió hordó naponta)

Értékelés: 4.9

Oroszország már évek óta állandóan részt vesz az olajkitermelés terén a legjobb tízben: az ország a kitermelt nyersanyagok világméretű mutatóinak mintegy 11% -át adja. Az olajpiac ilyen lenyűgöző helyzete ellenére Oroszország még nem dicsekedhet az olajfejlesztés intenzitásával és az ebben a folyamatban alkalmazott technológiák szintjével. Ennek legfőbb akadálya az orosz olajkészletek nagy részének földrajzi elhelyezkedése.

Az a tény, hogy lenyűgöző alapanyag-tartalékok találhatók az elmaradott Távol-Keleten, megközelíthetetlen Szibériában és az Északi-sarkvidéken. Ha figyelembe vesszük ezeket a tartalékokat, akkor az orosz kőolajlelőhelyek nem kevésbé lenyűgözőnek tekinthetők, mint az Egyesült Államokban – körülbelül 100 milliárd hordó.

Az elmúlt években a „feketearany” termelés szerkezetének változása folyamatos tendenciát mutat: a termelt gázkondenzátum részaránya nőtt. Ez a nyugat-szibériai gáztartalékok olajfejlesztésbe való bevonása miatt vált lehetővé. Egyébként Oroszországban az olajipar a vezető iparág, amely magában foglalja nemcsak a termelést, hanem a finomítást, a termelést és természetesen az értékesítést is. Az ország monetáris értelemben vett exportjának körülbelül egyharmada olaj.

Szaúd-Arábia (9,6 millió hordó naponta)

Értékelés: 4.8

Magának sajnos az elmúlt pár évben az ország elveszítette vezető szerepét az előállított kőolajtermékek mennyisége tekintetében, de ez nem azt jelenti, hogy elvesztette volna vezető szerepét az olaj világpiaci befolyásában. Szaúd-Arábia évek óta tagja az OPEC-nek (az olajkvótákat ellenőrző kormányközi szervezet), és gyakran diktálja az árakat a világpiacnak.

Az ország az elsők között fókuszált olajiparának fejlesztésére, 1946-tól kezdődően. Mindössze 3 évre volt szükség ahhoz, hogy radikálisan megváltoztassa az ipar irányát: jelenleg az ország GDP-jének csaknem felét az olajtermelés és az olajtermelés adja.

Az arab termékek legnagyobb fogyasztói Kelet-Ázsia országai, az első tíz másik résztvevője pedig az Egyesült Államok. Szaúd-Arábia kőolajlelőhelyei lenyűgözőek, a világ fekete aranykészleteinek egyötöde található a területén: körülbelül 270 milliárd hordó. Az ilyen mutatók azt jelzik, hogy az ország sokáig a világ színpadán marad.

Figyelemre méltó, hogy 2011-ig Szaúd-Arábia olajkészlete a legnagyobb volt a világon, amíg Venezuela be nem jelentette bizonyított alapanyag-tartalékát – mintegy 297 milliárd hordót. Ennek ellenére az ország olajiparának fejlettségi szintje még nem tette lehetővé, hogy az első tíz olajóriás között maradjon.

Irak (4,6 millió hordó naponta)

Értékelés: 4.7

Nemcsak a kitermelt olaj mennyisége, hanem a területén lévő betétjeinek száma szempontjából is az egyik vezető: az ország bizonyított készletei több mint 145 milliárd hordó értékes nyersanyagot jelentenek. A szénhidrogénkészletek szintén hihetetlenül nagyok: Irak mennyiségét tekintve a harmadik helyen áll a világon, és ezen alapanyagok értékesítéséből származó bevétel az ország teljes jövedelmének mintegy 90% -át teszi ki.

Mintegy 15 évvel ezelőtt, az állam nem álmodott olajiparának ilyen gyors fejlődéséről: az amerikai csapatok területének inváziója súlyosan érinti az olajipart és Irak egész gazdaságát. 2010 óta, amikor az ENSZ Biztonsági Tanácsa feloldotta az országgal szemben bevezetett gazdasági szankciókat, fordulat következett be.

Ugyanakkor Irak történetében az egyik legnagyobb pályázatot olajmezők fejlesztésére és termelésére vonatkozó jogok eladására rendezték. Ennek eredményeként gyors előrelépés történt az olajipar fejlődésében. Ma Irak a világ egyik „fekete arany” exportőre: a világ olajának körülbelül 5% -át szállítja az olajpiacra.

Kanada (4,2 millió hordó naponta)

Értékelés: 4.6

A juharlevelek országát egyáltalán nem tartják a világ egyik legaktívabb olajtermelőjének: értékes betétjei körülbelül 180 milliárd hordót tesznek ki, és Kanada mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehető leghatékonyabban és gyorsabban nyerje ki a beléből. Az olaj alapanyag túlnyomó része bitumenes homok. Egyébként ez egy meglehetősen rendhagyó típusú éghető ásvány. Az a tény, hogy az úgynevezett olajhomokot az egyik legnehezebb megszerezni.

Ennek ellenére az ország aktívan fejleszti a technológiákat és fokozatosan növeli olajiparának erejét. Kanada a világ napi olajtermelésének körülbelül 5% -át adja. Sőt, az országot tekintik a fő amerikai exportőrnek. Kanada bizonyítottan „fekete arany” tartaléka meghaladja a 178 milliárd hordót, ami a világ teljes mennyiségének körülbelül 13% -át teszi ki.

Kína (3,8 millió hordó naponta)

Értékelés: 4.5

A szocialista óriás több mint fél évszázada aktívan fejleszti területén a kőolajmezőket, folyamatosan biztosítva a világ összes kitermelt olajmennyiségének mintegy 5% -át. Az elmúlt évek során pedig az állami olajipar gyorsan lendületet vett. Sajnos ez nem befolyásolta különösebben a minőségi mutatókat: a gazdaság gyors fejlődése és a lenyűgöző lakosok száma nem teszi lehetővé, hogy az olajtermelés szintje meghaladja a fogyasztás szintjét.

Tehát 2009-ben Kína megelőzte az Egyesült Államokat az elfogyasztott energiaforrások mennyiségét tekintve, ezzel átvette az egész évszázadon át (!) Birtokolt pálmát.

Kína bevált tartalékai meglehetősen szerények – mindössze 20 milliárd hordó. Ennek ellenére Kína nem esik kétségbe, és az olajtermelési technológiák fejlődésére támaszkodik. Hidraulikus repesztés közöttük.

Egyesült Arab Emírségek (3,1 millió hordó naponta)

Értékelés: 4.4

Az Egyesült Arab Emírségek 7 egyenlő területi egységből (emirátusból) álló szövetség, amelynek gazdasági és földrajzi helyzete nagyon kedvező – a Perzsa-öböl déli részén. És ez a régió, mint tudják, szó szerint olajjal “szivárog”. Az ország részesedése a világ napi olajtermelésében körülbelül 4%, a bizonyított készletek eléri a 98 milliárd hordót.

Egy tény figyelemre méltó: az összes kőolajlelőhely csaknem 90% -a az egyik leghíresebb és legfejlettebb emirátus – Abu Dhabi területén található. 2003 óta az ország olajiparának vezetője. Bár ez az emirátus eddig barátságos volt testvéreivel, nem tudni, hogyan változhat a helyzet a jövőben.

Az elmúlt években az ország fokozott figyelmet fordított az új olajmezők felkutatására és a már felfedezettek fejlesztésére. Ugyanakkor háttérbe került az olajfinomítás és az olajtermékek forgalmazása. Az Egyesült Arab Emírségek jelentős globális exportőr. A fő vásárlók Japán, az USA és Nyugat-Európa.

Kuvait (2,7 millió hordó naponta)

Értékelés: 4.3

Kuvait a nagy olajmezők tulajdonosa. Az ország első kútjait még 1938-ban vezették be. Ma az ország részesedése a világ napi olajtermelésében körülbelül 3%. Érdemes megjegyezni, hogy miután Irak 1991-ben 7 hónapig megszállta az országot, amelynek során fokozottan próbálkoztak az olajipar megsemmisítésével, Kuvait gazdasága nagyot szenvedett. Ebben az időszakban több millió tonna fosszilis üzemanyag került egyszerűen a Perzsa-öbölbe.

Ma Kuvait magabiztosan a vezetők között van a “fekete arany” termelését tekintve, amelynek 90% -a kizárólag exportra kerül. A magas olajtermelés pedig a lakosság számára megfelelő életszínvonalat biztosít. Az ország értékes nyersanyagainak becsült lelőhelye 104 milliárd hordó, és a legújabb technológiák aktív bevezetésének köszönhetően ez a szám folyamatosan növekszik.

Brazília (2,6 millió hordó naponta)

Értékelés: 4.2

Miután 2006-ban felfedezték a nyugati félteke (Lula) legnagyobb területét, amely Brazíliában található, az ország olajipara élesen felfelé ugrott. Az elmúlt években ez a bizonyos iparág az ország gazdaságának egyik vezetője lett. Bár az ország nem tagadja meg az energia nyersanyagok megújuló forrásait. A cukornádból előállított üzemanyagról van szó. Brazíliát nem hiába tekintik bioenergia-nagyhatalomnak.

Nem olyan régen egy újabb olajmezőt fedeztek fel a Santos olaj- és gázmedencében, amelynek “kapacitása” a szakértők szerint több mint 12 milliárd hordó volt. Az elemzők azt jósolják, hogy Lula 2020-ra eléri csúcsteljesítményét. Úgy gondolják, hogy ez a bizonyos terület olyan hatalmas lehetőségekkel rendelkezik, amelyek olajhiánnyal segítenek megoldani a világ problémáit. Ma Brazília részesedése a világ olajtermelésében körülbelül 3%.

Irán (napi 2,2 millió hordó)

Értékelés: 4.1

Az ország kényelmesen az első tíz olajóriásunk utolsó helyén helyezkedik el, de ez nem jelenti azt, hogy a legkevesebb befolyással lenne az olajpiacra. Irán az OPEC tagja, és Szaúd-Arábiával együtt gyakran megengedi a „szabadságjogokat”, néha befolyásolva a „fekete arany” árát.

A 70-es években Iránt méltán tartották az olajkitermelés egyik vezetőjeként, elérve a napi történelmi maximum 6,6 millió hordót. Az iszlám forradalom után az ország több mint 30 éve nem tért vissza ilyen mutatókhoz, bár a felfedezett tartalékok az évek során majdnem megkétszereződtek. A számos ország által 2011-ben bevezetett szankciók ártanak Irán amúgy is ingatag olajiparának, és csak azok feloldása tette lehetővé az ipar térdéből való felemelkedését.

Az iráni olajmezők egyik jellemzője a legtöbb alapanyag tisztasága, ami lehetővé teszi, hogy kevés vérrel boldoguljon meg, a kitermelés során a legegyszerűbb technológiákat alkalmazva, és minimalizálja az anyag- és munkaerőköltségeket. Az ország kőolajlelőhelyeit körülbelül 157 milliárd hordóra becsülik, ami biztosítja az ország iparának zavartalan fejlődését egy további évszázadig.

Figyelem! Ez az értékelés szubjektív, és nem jelent hirdetést, és nem szolgál vásárlási útmutatóként. Vásárlás előtt konzultálnia kell szakemberrel.