A legjobbak áttekintése a szerkesztõbizottság szerint. A kiválasztási kritériumokról. Ez az anyag szubjektív, nem minősül reklámnak, és nem szolgál vásárlási útmutatóként. Vásárlás előtt konzultálnia kell szakemberrel.
Miért égnek egyes csillagok fényesebben, mint mások?
Az éjszakai égbolt – ezer csillag fényűzésében ragyog, de a csodálatos képet csak a város nyüzsgésétől élvezheti szívében. De miért vannak közülük fényesebbek, mint mások? Ehhez meg kell érteni, hogyan halad át egy kozmikus test életciklusa. Amikor egy csillag kialakul, a hidrogén lesz a fő összetevője az összetételének. Minél nagyobb a tárgy, annál valószínűbb, hogy magfúziós reakció következik be: hidrogénből hélium képződik.
Amint a csillag tömege növekszik, magja forróbbá válik. A legnagyobb tömegű csillagok nagyon keveset élnek: a magban lévő hidrogén üzemanyag nagyon gyorsan elfogy. Ezt követően az objektum nehéz elemeket kezd égetni, fokozatosan tágulva és óriásivá válik. Ettől a pillanattól kezdve az égitest fényereje jelentősen megnő.
A csillagok fényerejének használt mutatója a látszólagos nagyság (m). Ez a csillag test fényességének mértéke a földi megfigyelő szempontjából. Minél alacsonyabb a szám, annál világosabb a téma.
Az ég legfényesebb csillagainak áttekintése
Jelölés | egy hely | név | Látszólagos nagyság |
Az ég legfényesebb csillagainak értékelése | 15 | Antares | 0,96 (változó) |
14 | Aldebaran | 0,85 (VAR) | |
13 | Acrux | 0,77 (VAR) | |
12 | Altair | 0,77 (VAR) | |
11 | Hadar | 0,61 (VAR) | |
10 | Betelgeuse | 0,5 (VAR) | |
9 | Achernar | 0,46 (VAR) | |
8 | Procyon | 0,38 (VAR) | |
7 | Rigel | 0,12 (VAR) | |
6 | Kápolna | 0,08 (VAR) | |
5 | Vega | 0,03 (VAR) | |
4 | Arcturus | -0,05 (VAR) | |
3 | Alfa Kentauri | -0,27 (VAR) | |
2 | Canopus | -0,72 (VAR) | |
1 | Sirius | -1,46 (perm) |
Antares
Értékelés: 4.2
Látszólagos nagyság: 0,96 (v)
A Skorpió csillagkép legfényesebb csillaga és a Tejút egyik vörös óriása. És az égen Antares vörös fényként jelenik meg. A neve Anti-Ares, ami a Mars antipódját jelenti. E csillag fényes, szokatlan fénye nagy érdeklődést váltott ki az ókori népek körében: a kínaiak a három legbefolyásosabbnak tartották, a perzsák a királyinak tulajdonították.
Antares 600 fényévnyire van bolygónktól. Ha összehasonlítjuk a Nappal, a mega-óriás mérete 800-szor nagyobb, kerülete 400-szorosa, fényereje 65 000-szerese. Sőt, az Antares tömege csak 17-szer haladja meg a Nap tömegét. Egy ilyen kicsi és hatalmas méretű tömegindex jelentéktelen sűrűségét jelzi annak az anyagnak, amelyből a csillag kialakul. Májusban élvezheti a legjobb kilátást az ingatlanra (különösen a napsütés hátterében). Az Antares társcsillagot 1813-ban fedezték fel, de testvére fényessége miatt meglehetősen nehéz meglátni, bár nagynak (5. nagyságrendű) és 170-szer fényesebbnek tekintik, mint a Napot.
Aldebaran
Értékelés: 4.3
Látszólagos nagyság: 0,85 (újra)
Ha a Földről nézzük az Aldebaran-t, úgy tűnik, hogy ez kombinálva van a Hyades-csillaghalmazzal (amelyet 4 csillag képvisel, amelyeket a vonzerő egyesít). Együtt hasonlítanak az angol V betűre, de integritásuk csak nyilvánvaló: Aldebaran magányos. Azonban nem teljesen: vörös törpe forog körülötte – szerény társ, olyan homályos, hogy külön felszerelés nélkül lehetetlen észrevenni. A legközelebbi „szomszédok” (a műhold kivételével) Aldebarantól 20 fényév távolságra találhatók.
A csillag az arabokról kapta a nevét – fordításban az „aldebaran” jelentése „követője”. De ennek az óriásnak más neve is van: a rómaiak Paliliusnak, a Dreks – Lamparusnak hívták. Néha Aldebarant hívják „Bullseye” -nek. A csillag normális óriásnak számít, amely narancssárgán világít. Bolygónktól 65 fényévnyire található. Az óriás 44-szer nagyobb, mint a napunk, és 150-szer erősebb. A tudósok szerint Aldebaran már elégette a felületén található összes hidrogént, és most elpusztítja a héliumot: a csillag nagysága nagymértékben megnőtt. A téli hónapokban láthatja az égen.
Acrux
Értékelés: 4.4
Látszólagos nagyság: 0,77
„Pole Star”, a Déli Kereszt csillagképének legfényesebb és egyike azon kevés csillagoknak az éjszakai égbolton, amelynek nevét nem kötik a mitológiához. Magának a csillagképnek a nevéből alakult ki (latinul pontosan úgy hangzik, mint 'Crooks'), az Alpha Crooks A-Crooks-t jelent. A jelenlegi század megfigyelései azt mutatják, hogy az Akrux nemcsak csillag, hanem 3 égitestből álló csillagkép.
A tudományos közösségben még mindig vita folyik arról, érdemes-e a harmadik csillagot (Alfa 3) bevonni az Akrux rendszerbe. Ilyen kételyek két okból merültek fel: túl távoli és túl világos osztályához képest. Az Akrux rendszer legfontosabb csillagának tömege a Nap tömegének 14-szerese, a másodiké tízszerese. A kutatások azt mutatják, hogy a jövőben mindkét tárgy szupernóvává válhat egy robbanás következtében, majd hatalmas fehér törpévé válhat.
Altair
Értékelés: 4.4
Látszólagos nagyság: 0,77
Nagy felbontású távcső létrehozásával lehetővé vált egy olyan csillag mérése, amelynek mozgása olyan gyors, hogy alakja az Egyenlítő mentén megnyúlik. Az Altair fehér, forró, nem gömb alakú csillag. Az első kép csak 2007-ben érkezett. Az Altair az egyik csillag a legközelebb a bolygónkhoz, és egy egész vonalat hoz létre, amelyet Eagle Family néven ismernek. A Föld és Altair közötti távolság csak 16,8 fényév. Az Altair a “nyári-őszi háromszög” egyik csúcsa, és a nyári-őszi időszakban figyelhető meg az északi féltekén.
Ahhoz, hogy megértsük, milyen nagy az Altair sebessége, elég összehasonlítani a Nap sebességével: ha 25,05 nap alatt teljes kört tesz meg, akkor az Altair-nak ehhez csak 8,9 óra kell. A 2000-es években olyan vizsgálatokat végeztek, amelyek eredményeként feltételezést tettek: a nagy forgási sebesség miatt a gravitációs erő és az Egyenlítőnél alacsonyabb a hőmérséklet. Ezenkívül a csillag egyenlítője kevésbé fényes, mint a többi része: ez az úgynevezett gravitációs sötétedés.
Hadar
Értékelés: 4.5
Látszólagos nagyság: 0,61 (v)
Khadar élénkkék óriás. Őt ábrázolják az ausztrál zászlón. Ez a második legfényesebb űrobjektum a Centaurus csillagképben, és minden bizonnyal az egyik legfényesebb csillag az éjszakai égbolton. Hadar és a Föld közötti távolság meglehetősen lenyűgöző – 530 fényév. Khadar vagy Khadar-A – 2 csillag iker, 3 csillagászati egység (150 millió km) egymástól. Az űrobjektumokat ősieknek tekintik: életkoruk legalább 12 millió év. Mindkét csillag lenyűgöző tömege: különböző források szerint 11 és 133 naptömeg között változik.
A csillagot csak a déli félteke éjszakai égboltján láthatja. A legújabb bizonyítékok arra utalnak, hogy a Khadar-A terjeszkedik. Egyes csillagászok úgy vélik, hogy ez az ikrek szuperóriássá, a robbanás után pedig szupernóvává alakul.
Betelgeuse
Értékelés: 4.5
Látszólagos nagyság: 0,5 (V)
Egyes források szerint ez a szupermasszív óriás bármely pillanatban kibocsáthatja az utolsó lélegzetét, hatalmas szuperlobbanást létrehozva, és maga mögött hagyva a Rák-ködöt, amelynek közepén egy láthatatlan csillag vagy fekete lyuk található. A probléma az, hogy ezt az eseményt még távoli mértékben sem lehet megjósolni, mert a csillagászat nagyon fiatal tudomány, a Betelgeuse pedig egy titokzatos és rosszul vizsgált csillag. Ez nem meglepő, mert elképzelhetetlenül távol található bolygónktól: egyes adatok szerint mások szerint 420-650 fényév alatt – akár 1300 fényévig.
E szuperóriás nagyságának és tömegének becslése meglehetősen átlagolt: a Betelgeuse tömege körülbelül 17 napsugár, a sugár pedig 950–1200 napsugár. Az biztos, hogy a csillag nem tartozik egyetlen közeli klaszterhez sem, és nem kettős. Robbanás lesz? A tudósok ezt nem tudják biztosan: bizonyosak szerint csak azt állítják, hogy a csillag a fejlődés utolsó ciklusában van, amikor a szén és a nehéz elemek mennyisége olyan kicsi, hogy a stabil termonukleáris folyamatok fenntartása már nem lehetséges.
Achernar
Értékelés: 4.5
Látszólagos nagyság: 0,46
Az Achernar fényes csillag, hihetetlen forgási sebességgel a tengelye körül – körülbelül 260-310 km / s. Ez az Eridanus csillagkép és legfényesebb tárgyának képviselője. A nagy forgási sebesség miatt az Achernar a pólusok régiójában erősen összenyomódik, ezért alakja nem a hagyományos gömb alakú, hanem ellipszoid. A hatalmas forgási sebesség befolyásolja a kozmikus test hőmérsékletét is: a pólusokon eléri a 20 000 K-t, az Egyenlítőnél – körülbelül 10 000 K-ot.
Achernar tömege meglehetősen nagy és körülbelül 8 napenergia. A csillag és a bolygónk közötti távolság 139 fényév. Ez a fényes űrobjektum csak a déli szélességeken látható. Novemberben teljes dicsőségében láthatja az Achernart, az északi szélesség 33 0-tól délre pedig a csillag nem lép túl a láthatáron: az ázsiai országok és az Egyenlítő lakói egész évben élvezhetik kilátását.
A csillag nevét arabul a folyó végének fordítják. A helyzet az, hogy korábban Achernart tartották az utolsónak az Eridanus csillagképben (ma már ismert, hogy Akamar).
Érdekes tény. A csillag neve gyakran megtalálható a tudományos-fantasztikus könyvekben: a tudományos-fantasztikus történetekben legalább hat utalás található Achernarra.
Procyon
Értékelés: 4.6
Látszólagos nagyság: 0,38
Ez a Canis Minor csillagkép alfája. Túlzás nélkül elmondható, hogy a Procyon csillagkép. 2 csillag képviseli, amely optika nélkül megfigyelhető. A második Gomeza. A világítótest neve eredete meglehetősen szokatlan, és hosszú távú megfigyelések alapján alakult ki. Szó szerint lefordítva görögül: „a kutya előtt”. A műfordításban egy másik név található: „a kutya hírnöke”. És mindez azért, mert Procyon 40 perccel az emelkedő Sirius előtt jelenik meg az égen.
Az égi objektum nincs túl messze tőlünk: csak 11,41 fényévnyire van. Sugara a nap 1,9-szerese, a fényereje pedig a napéinak 8-szorosa. A Procyont alantasnak tekintik, és a ragyogás fényességéből arra lehet következtetni, hogy a hélium szintézise a belső térben már leállt, és megkezdődött a tárgy tágulási folyamata. A csillag fokozatosan vörös óriássá válik.
A Canis Minor csillagkép kissé a horizont fölé emelkedik, mivel ekvatoriális. Ahhoz, hogy lássa, és egyúttal a csillagot is, dél felé kell fordulnia, meg kell találnia Orion övét, és az alsó világítótestétől keletre kell ábrázoló vonalat húznia. A Procyon a legfényesebb a csillagképében, ezért nem lesz nehéz megtalálni. A legjobb megfigyelési időszak a tél.
Rigel
Értékelés: 4.7
Látszólagos nagyság: 0,12 (V)
A csillagot nemcsak az Orion csillagképben tartják az egyik legfényesebbnek: a látható galaxison belül Rigelnek gyakorlatilag nincs versenytársa. Ragyogásának ereje egyszerűen elképzelhetetlen: a csillag 85 000-szer fényesebb, mint a Nap. A tárgy távolsága ugyanolyan hatalmas, mint a lumineszcencia intenzitása – 773 fényév. Rigel olyan erősen ragyog, hogy megvilágítja a körülötte lévő hatalmas helyet: láthatóvá teszi csillagképének porfelhőit.
Az óriás nem magányos. Ez egy 3 csillagból álló rendszer része, amelyek közül kettő teleszkópos kettős csillag, amelyet gravitációs erő egyesít. A kék-fehér óriás 68-szor nagyobb, mint a napunk. A keresztlécet változó ragyogás különbözteti meg: a felületén olyan folyamatok lépnek fel, amelyek a csillag lüktetését okozzák.
Érdekes tény. Rigel fényének ereje olyan nagy, hogy ha a Nap helyére kerülne, akkor nyoma sincs rendszerünk bolygóinak: bármely, akár 150 millió távolságra lévő tárgy azonnal elpárologna a szörnyű csillagszélből.
Kápolna
Értékelés: 4.7
Látszólagos nagyság: 0,08
Az égvilágon az egyik legfényesebbnek tartják, és megérdemelten veszi a megtisztelő 6. helyet. A belőle érkező fény erejét tekintve a Capella meghaladja néhány óriást, mint Aldebaran és Betelgeuse. 77-szer fényesebb, mint a nap. A legfrissebb mutatók azt mutatják, hogy a Capella életútjának befejezésének szakaszában van, bár emberi normák szerint ez nagyon-nagyon hamar bekövetkezik.
A Capella kettős égitestnek számít: két egyenértékű óriásból áll (Capella Aa és Capella Ab). Ezért olyan egyértelműen látható speciális optika nélkül is. Ismeretes, hogy több mint 240 000 évvel ezelőtt a Capellát tartották a legfényesebbnek a föld égén: akkor érte el a lehető legtávolabb bolygónktól. Ma egyharmaddal arrébb helyezkedik el, ezért fényereje alacsonyabb, mint számos más csillagé.
A Capella Aa vörös óriás, de a Capella Ab még nem járt be evolúciós útján: a benne lévő termonukleáris folyamatok már befejeződtek, de a hélium még nem kezdett égni. Egyébként a különböző fejlettségi szintek ellenére mindkét objektum azonos korú – hozzávetőlegesen 5,25 milliárd éves.
A Capella az Auriga csillagkép legfényesebb és legnagyobb csillaga. Az ókori görögök azonosították vele Erichthonius athéni királyt, aki lovas hámot vezetett. A legenda szerint ő találta ki az első szekeret. A király vállán egy mennyei kecske ül – Capella. A mitológiában ez a kecske tejjel ápolta a kis Zeuszt, aki Krétában bujkált apja, Kronos elől. Az egyik legenda szerint az isten kecskével játszva véletlenül letörte a szarvát, és a gazdagság hullott onnan. Bőségszaru volt.
Vega
Értékelés: 4.7
Látszólagos nagyság: 0,03
A nyári-őszi időszakban az északi félteke lakói megfigyelhetik a nagy nyári háromszöget. A Vega a legmagasabb pontja. A legfényesebbnek tartják a Lyra csillagképben. A távolság a Naptól alig több mint 25 fényév. A Vega fontos szerepet játszott az asztrofizika fejlődésében. A kozmikus testek színének és fényintenzitásának meghatározásához a kifejlesztett fotometriai rendszer referenciapontjává vált.
A Vega volt az első fényképezett csillag a Nap után, és a Kr. E. 12. században. az Északi-sarkra mutatott, vagyis Poláris volt, és 12 000 év múlva is így lesz. A Vega energiaforrása a hélium hidrogénből történő termonukleáris fúziójának folyamata. Fényereje 37-szer nagyobb, mint a napé, tömege pedig csak kétszer nagyobb. Lenyűgöző tömegének köszönhetően a Vega mintegy 1 milliárd évig fehér óriásként fog létezni (a Nap életének csak 1/10-e), majd vörös óriássá, sőt később fehér törpévé válik. Most a szakértők az objektum exobolygóinak lehetőségét vizsgálják. Eddig csak egy porkorongot találtak a Vega körül.
Arcturus
Értékelés: 4.8
Látszólagos nagyság: -0,05 (v)
Otthon a Bootes csillagképben, és az egyik legfényesebb a föld égén. Ha a ragyogás fényességéről beszélünk, akkor az Arcturus 110-szer erősebb, mint a Nap. A kozmikus test paraméterei szintén lenyűgözőek: bár tömege gyakorlatilag megegyezik a Nappal, a sugár 27-szer meghaladja a Napot. A tárgy nagyon könnyű az alacsony nehézfémtartalom miatt.
De a fényerő nem az Arcturus fő jellemzője. Képes megváltoztatni helyzetét az űrben, vagyis megvan a maga mozgása. Az égen megfigyelt összes csillag közül az Arcturus saját sebességét tekintve csak az Alpha Centauri mögött áll. Az űrobjektumot sokáig megfigyelve a csillagászok észrevették, hogy az nem önállóan mozog: kisebb égitestek egész csoportja „kíséri” őket, és számuk meghaladja az 50-et. Ezeknek a csillagoknak a nagysága és a saját mozgásuk sebessége megközelítőleg megegyezik, ezért úgy döntöttek, hogy a csoportot asterizmussá egyesítik. – Az Arcturus patakja.
Az Arcturus régi csillagnak számít, összetétele alacsony nehézfémtartalommal rendelkezik. Ez a csillag extragalaktikus eredetéről beszél, mivel a Tejútrendszerben nincsenek hasonló összetételű csillagok. Azt, hogy Arcturus galaxisunk „vendége”, a tárgy kora és típusa is jelzi: ez egy narancssárga óriás, amelynek kora 7,1 milliárd év.
Alfa Kentauri
Értékelés: 4.8
Látszólagos nagyság: -0,27
A Naprendszerhez legközelebb eső csillagrendszer fényes, szokatlan és jól tanulmányozott. Az Alpha Centauri egy hármas csillag, amely Centauri A, Centauri B és Proxima Centauri. 2 milliárd évvel idősebb, mint a Nap – már 6 milliárd éves. Szabad szemmel lehetetlen megkülönböztetni az első két csillagot: igazi tandemet alkotnak – hihetetlenül erősek a fényességükben. A Centauri A és a Centauri B által kibocsátott fény 4,3 év alatt éri el a Föld határait. A harmadik csillag egy szerény vörös törpe.
A közelség ellenére jelenleg nem lehet eljutni az Alpha Centauri-ba: az utazás egy modern űrhajóval több mint 1 millió évet vesz igénybe. Csak a déli féltekén lakók nézhetik meg a fényesen ragyogó Alpha Centauri gyönyörű látványát. A csillag fontos a földi navigáció szempontjából: ha egy vonalat húz a Centauri B-től a Déli kereszttől futó vonalig, akkor oszlopjelzőt kaphat.
A fényes csillagot az ókori görögök a Kr. E. 4. században vették fel a csillagatlaszba, és csak 1689-ben osztották fel 2 tárgyra. A Proximát 1915-ben fedezték fel. A csillagászok sok időt és energiát fordítanak az Alfa Centauri rendszer tanulmányozására abban a reményben, hogy lakható bolygókat találnak. 2012-ben bejelentették, hogy felfedezett egy, a Földnél kissé nagyobb bolygót, amely elfogadható sebességgel kering csillagának körül. Kivéve, hogy túl forró. Helyzete összehasonlítható a higany helyzetével a rendszerünkben.
Canopus
Értékelés: 4.9
Látszólagos nagyság: -0,72
Hihetetlenül fényes űrobjektum, amelynek fényereje 15 000-szer meghaladja a napenergiát. A sárgás szuperóriás a Földtől 310 fényévnyire található. De még egy ilyen távolság ellenére is, a Canopus jól látható a föld horizontján. A szokatlan lámpatest hosszú évek óta fontos szerepet játszik a történelemben, a hajózásban, a művészetben. A tengerészek számára Canopus igazi irányító csillag volt: gyakran „Déli-sarknak” hívták, mert a Déli-sark irányába mutatott.
A Canopust asztrokorrekcióra is használják: helyzetét a hordozórakéták indításakor vezérli. Bár a csillagot az égvilágon az egyik legfényesebbnek tartják, a földgömb minden pontján nem figyelhető meg: csak a déli féltekén ragyog. Néhány országban, például Új-Zélandon és Ausztráliában a kozmikus test mindig a láthatár felett van.
A Canopust több évezreddel ezelőtt fedezték fel az arab csillagászok. Leggyakrabban egy fényes csillagra utalnak indiai és egyiptomi források. A Canopus név társul a legendás navigátor nevéhez, aki megrohamozta Tróját. A csillagászok Alpha Carina-nak hívják a csillagot: ez a Carina csillagkép legfőbb és legfényesebb csillaga.
Sirius
Értékelés: 5.0
Látszólagos nagyságrend: -1,46
A legfényesebb csillag a földi égbolton, ragyog a Canis Major csillagképben és látható az északi féltekén (főleg télen). A csillagot bolygónkhoz legközelebb állónak tekintik: 8,6 fényévnyire helyezkedik el a naptól. A Sirius a legegyszerűbb tárgy a nem hivatásos csillagászok számára: a róla készült fénykép nagyon könnyen beszerezhető. A Sirius fényereje ugyanakkor megnehezíti a fényképezést: a kapott adatok feldolgozása jelentős előkészületeket igényel.
A csillagászok a Sirius-t megfigyelve észrevették, hogy a csillag pályája hullámos görbe. Sőt, az ingadozások még rövid ideig is észrevehetőek voltak, ami nagyon szokatlan, mivel a csillag óriási távolságra van tőlünk. A tudósok szerint egy rejtett tárgy, amely a Szíriusz körül 50 év körül kering, felelős az ilyen pályáért. Csaknem 20 év után végül sikerült megtalálniuk egy aprócska csillagot – az első fehér törpét -, amely az egyik legmasszívabb volt.
Figyelem! Ez az értékelés szubjektív, és nem jelent hirdetést, és nem szolgál vásárlási útmutatóként. Vásárlás előtt konzultálnia kell szakemberrel.