A legjobbak áttekintése a szerkesztõbizottság szerint. A kiválasztási kritériumokról. Ez az anyag szubjektív, nem minősül reklámnak, és nem szolgál vásárlási útmutatóként. Vásárlás előtt konzultálnia kell szakemberrel.
Az 1945 augusztusi borzalmas pillanat óta, amikor az amerikai bombázók elejtettek két atombombát, amelyek szinte teljesen elpusztították a japán városokat, Hirosimát és Nagaszakit, sok állam úgy döntött, hogy létrehozza saját programját az atomfegyverek fejlesztésére. A kölcsönös megfékezés ürügyén egy megállíthatatlan fegyverkezési verseny indult és tetőzött az 1980-as évek közepén. A katonai tudósok és mérnökök atombombákat készítettek, amelyek sokszor nagyobbak, mint azoké, amelyek 1945-ben lebombázva emberek százezreinek életét követelték.
Az Amerika és a Szovjetunió közötti globális nukleáris válság csodálatos kikerülése után szerződéseket írtak alá a leszerelés elősegítésére és a veszélyes tömegpusztító fegyverek feletti ellenőrzésre. Ezek a nemzetközi cselekmények a nukleáris készletek fokozatos csökkenéséhez vezettek, azonban a mai napig számos állam rendelkezik olyan készlettel, amely több milliárd ember halálához és potenciális globális lehűléshez vezethet, becenevén “nukleáris tél”. Durva becslések szerint az atomfegyverek világállománya csaknem 15 000 robbanófejet ér el. Az utóbbi időben az USA és Oroszország, valamint az Egyesült Államok és Észak-Korea közötti kapcsolatok súlyosbodása miatt a nukleáris fegyverek csökkentése gyakorlatilag megakadt.
Az alábbiakban felsoroljuk azokat az országokat, amelyek az úgynevezett “atomklub” képviselői.
A világ legnagyobb nukleáris hatalmainak értékelése
| Jelölés | egy hely | Ország | Harcfejek száma |
| A világ legnagyobb nukleáris hatalmainak értékelése | 1 | Izrael | – |
| 2 | Észak Kórea | 50 egység | |
| 3 | Pakisztán | 130 EGYSÉG | |
| 4 | India | 120 EGYSÉG | |
| 5 | Kína | 280 EGYSÉG | |
| 6 | Franciaország | 350 EGYSÉG | |
| 7 | Nagy-Britannia | 200 EGYSÉG | |
| 8 | Egyesült Államok | 6 800 EGYSÉG | |
| 9 | Oroszország | 7000 EGYSÉG | |
| 10 | Más országok – érdekes tények | – |
Izrael
Értékelés: 4.2
Izrael még soha nem erősítette meg vagy tagadta atomfegyverek jelenlétét az országban. Nemzetközi szakértők szerint azonban, figyelembe véve a volt miniszterelnök tippjeit, ez kétségtelen és az országnak mintegy négyszáz robbanófej van. A technológiailag fejlett állam 1950-ben hozta létre első reaktorát, és 10 évvel később állítólag kifejlesztették az első atombombát. A tesztekre (feltételezések szerint ismét) 1979-ben került sor. Ezt követően Izrael aláírta a teszttilalmi szerződést, de az ország nem vett részt a fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésben. Úgy gondolják, hogy az államnak vannak eszközei nukleáris robbanófejek szállítására repülőgépek, haditengerészet és ICBM segítségével. Egyes források még egy bőröndbe illő atomi minibombák létrehozását és a neutronfegyverek területén folyó kutatásokat is állítják.
Észak Kórea
Értékelés: 4.3
A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ismert agresszív külpolitikájáról, a nemzetközi normák és szabályok többségének figyelmen kívül hagyásáról, de mindenekelőtt az atomfegyverek Egyesült Államok elleni folyamatos fenyegetéséről. Jelenleg az állam arzenálja valószínűleg 35 és 50 harci egység között van. Sem a fegyverek pontos számát, sem a folyamatban lévő projektekről és tudományos kutatásokról nem tesznek közzé információkat. Észak-Korea először 2005-ben jelentette be a nukleáris fegyverek fejlesztését, azóta hat tesztet tartottak, amelyeket külső megfigyelők szeizmológiai és egyéb adatelemzéssel rögzítettek. 2017-ben a KNDK kormánya sikeresen bejelentette a termonukleáris bomba tesztjeit.
Pakisztán
Értékelés: 4.4
A gyengén fejlett nemzetgazdaság és sok belső politikai probléma ellenére Pakisztán tovább fejleszti nukleáris programját. Először még 1956-ban hozták létre, de aztán az elnök parancsára felfüggesztették. A megszakított fegyverek fejlesztésének folytatásáról az indiai nukleáris kísérletek nyomán döntöttek. Pakisztán miniszterelnöke nyilvános beszédében biztosította, hogy még ha az ország polgárainak is éhen kell halniuk, az atomprogramot végrehajtják. Két típusú bombát teszteltek 1998-ban. Az államnak két olyan reaktora van, amelyek évente legfeljebb 12 kg fegyverminőségű plutónium előállítására képesek. Pakisztán most 130 nukleáris robbanófejjel áll rendelkezésére.
India
Értékelés: 4.5
India állandó és hosszú ideje tartó ellenségeskedése Pakisztánnal, amely ismételten fegyveres összecsapásokká fajult, az egyik legfontosabb motiváló tényező az ország számára, hogy aktívan kiépítse nukleáris potenciálját. A második tényező Kína közelsége, a régióban vezető szerepre törekszik. Úgy gondolják, hogy Indiának körülbelül 120 robbanófej van, beleértve az interkontinentális rakétákat, amelyek 5-6 ezer kilométeres távolság megtételére képesek. Először 1974-ben végeztek nukleáris kísérleteket nagyon cinikus “Mosolygó Buddha” kódnéven. Az utolsó teszt 1998-ra esett, Japán és számos nyugati állam szankcióit vonta maga után. A rakéták mellett India indíthat robbanófejeket repülőgépekből, felszíni hajókból és atomtengeralattjárókból. Pakisztánhoz hasonlóan az ország is nukleáris programot fejleszt ki a nemzetközi atomsorompó-törvény keretein kívül.
Kína
Értékelés: 4.6
Kínai tudósok 1957 óta hajtottak végre fejlesztéseket a nukleáris fegyverek területén, 1964-ben pedig elvégezték az első sikeres 20 kilotonnás töltés tesztjeit. Alig néhány évvel később Kína elkezdte építeni és tesztelni a hidrogénbombát. 2009 után a KNK kormány bejelentette nukleáris potenciáljának fokozatos kiépítését. Ezzel együtt az ország védelmi minisztériuma kiadta az úgynevezett „fehér könyvet”, amely kijelentette, hogy elsőként nem használnak atomfegyvereket, és számukat a minimálisan szükséges szinten tartják. Rövid idő elteltével azonban négy új típusú interkontinentális ballisztikus rakétát vetettek be az országba, és ma az államnak mintegy 280 robbanófeje van.
Kína az egyetlen olyan ország a világon, amely benyújtott egy dokumentumot, amely ígéretet tesz arra, hogy atomfegyvereit semmilyen körülmények között nem használja olyan országok ellen, amelyeknél nincs ez a technológia.
Franciaország
Értékelés: 4.7
Franciaország hivatalos álláspontja a nukleáris arzenál fenntartása a biztonság garantálásához szükséges minimális szinten. Az ország kormánya sokáig nem gondolt az ilyen típusú fegyverek kifejlesztésére. A változás lendülete az indokínai háború veresége volt, amely nem sokkal a második világháború befejezése után következett be. A szomszédos Nagy-Britannia példájának is jelentős hatása volt. Megkezdődött az atombomba létrehozása, és 1960-ban Franciaország elvégezte első tesztjét. Ez feldühítette az amerikai kormányt, amely megtiltotta a franciáknak az atomfegyverek gyártásához használt CDC 6600 szuperszámítógép exportját. Ennek ellenére a szuperszámítógépet továbbra is csempészették, és folytatódott az ország katonai potenciáljának fejlesztése. Összesen 210 tesztet hajtottak végre. Ma a francia nukleáris arzenál csaknem három és félszáz darab lőszert tartalmaz, amelyek szállításához körülbelül száz repülőgép és tengeri fuvarozó van.
Nagy-Britannia
Értékelés: 4.8
Amióta Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok 1958-ban aláírták a kölcsönös védelmi szerződést, az ország megkezdte az atomfegyverek fejlesztését. A szövetségesek hosszú ideje szorosan együttműködnek ebben a kérdésben, minősített információkat cserélnek a tudományos eredményekről, és ellátják egymást a bombák készítéséhez szükséges alapanyagokkal, például fegyverminőségű plutóniummal. A brit történelem első, körülbelül 25 kilotonnás kapacitású töltését 1952-ben hajtották végre Ausztrália közelében. Összesen a brit fegyveres erők 45 tesztet hajtottak végre. Az őshonos sziget korlátozott területe és nagy népsűrűsége miatt mind a Csendes-óceánon vagy Ausztráliában zajlottak. Az országban jelenleg több mint kétszáz robbanófej van, amelyet ballisztikus rakéták szállítanak tengeralattjárókon.
Egyesült Államok
Értékelés: 4.9
Az Egyesült Államok a világon elsőként fejlesztette ki a nukleáris fegyvereket. Ez az egyetlen ország, amely élő célpontok legyőzésére használta fel a japán Hirosima és Nagasaki város bombázása során. Trinity atombombájának a világon végzett első tesztjét az Egyesült Államok 1945-ben hajtotta végre, nem sokkal a harci használat előtt. Azóta az amerikai tudósok és mérnökök több mint száz különböző típusú és módosítású nukleáris töltetet hoztak létre. Az 1945 és 1992 közötti időszakban összesen több mint 1000 tesztet hajtottak végre. A fegyverek elterjedésének csúcsa a 60-as évekre esett, amikor a robbanófejek teljes hozama elérte a 20 ezer megatonnát. Később ez a mennyiség jelentősen csökkent.
Most az ország nukleáris potenciáljának alapja egy tengeralattjáró-flotta, amelyen kontinentális ballisztikus rakétákat helyeznek el. Ezen kívül vannak szállítójárművek, például szárazföldi és silóalapú ballisztikus rakéták, repülőgép-rakéták és atombombák a stratégiai bombázókon. Összesen az Egyesült Államokban 6800 nukleáris fegyver van, amelyek közül 1800 azonnali harci készültségben van.
Oroszország
Értékelés: 5.0
Az orosz történelem első nukleáris tesztjére 1949-ben került sor. A hidegháború idején a Szovjetunió igyekezett folyamatosan növelni a robbanófejek arzenálját, erejét és a hordozórakéták hatótávolságát. A szovjet hadsereg robbantotta fel az emberi történelem legnagyobb atombombáját. Kezdetben 100 ezer kilotonnás töltet tesztelését tervezték, de miután kiszámították a hatalmas mennyiségű radioaktív csapadék valószínűségét, a szakértők ésszerű döntést hoztak az energia 57 ezer kilotonnára történő csökkentésére.
Az Orosz Föderációnak, amely a Szovjetunió összeomlása után megkapta a hatalmas állam összes fegyverét, mintegy 7 ezer egység nukleáris fegyver van. Közel tizenöt százan vannak készenlétben, és különféle típusú hordozókra vannak telepítve: interkontinentális ballisztikus rakéták, stratégiai bombázók, nukleáris tengeralattjáró rakéták. A fő fegyverkezési sarok a Topol-M földi mobil komplexek és az R-36M2 nehéz ballisztikus rakéták, amelyeket a NATO-országokban Sátánnak hívnak.
Más országok – érdekes tények
Sokáig azt hitték, hogy Irán atomfegyver-készlettel rendelkezik, és ez számos szankciót váltott ki a nyugat részéről. Az ország kormánya azonban tagadta az ilyen állításokat, és az ellenkezőjére vonatkozóan nem találtak valódi bizonyítékot.
1960 és 1980 között a Dél-afrikai Köztársaság az atomállamok között volt. Ezt követően az ország hatóságai úgy döntöttek, hogy felhagynak a nukleáris fegyverekkel, és mind a hat robbanófejet megsemmisítették.
A szovjet nukleáris fegyverek meglehetősen nagy részét Kazahsztán, Ukrajna és Fehéroroszország területén telepítették. De a Lisszaboni Szerződés aláírása után az Egyesült Államok és a Független Államok Uniójának országai között ez a három állam felmondott a nemzetközi biztonsági garanciákért cserébe.
Figyelem! Ez az értékelés szubjektív, és nem jelent hirdetést, és nem szolgál vásárlási útmutatóként. Vásárlás előtt konzultálnia kell szakemberrel.
