9 legnagyobb gyémántlelőhely a világon

A legjobbak áttekintése a szerkesztõbizottság szerint. A kiválasztási kritériumokról. Ez az anyag szubjektív, nem minősül reklámnak, és nem szolgál vásárlási útmutatóként. Vásárlás előtt konzultálnia kell szakemberrel.

A gyémánt a kristályos szén egyik formája, a föld legkeményebb ásványa. Általában átlátszó és színtelen, lehet sárga, barna, és alkalmanként rózsaszín, piros vagy zöld is. Néha lumineszcens – világít ultraibolya vagy röntgensugarak hatására. A nyomás alatt megszilárdult lávában fekszik – kimberlit és lamproite csövek.

A gyémántokat az Antarktisz kivételével minden földrészen bányásszák. Oroszországban és az egész világon az orosz ALROSA (Diamonds of Russia – Sakha) orosz vállalatcsoport a vezető a termelésben, de az általa előállított kövek összértékét tekintve megelőzi a De Beers nemzetközi vállalat, amely betéteket fejleszt Dél-Afrikában. Emellett a Rio Tinto Group ausztrál-brit konszern jelentős piaci részesedéssel rendelkezik. A három vállalat együtt bányászza a világ gyémántjainak 70% -át.

Speciális feldolgozás (vágás) után a gyémántból gyémánt válik – a világ egyik legértékesebb drágakője. A fényezőpiac erősen monopolizált – ez az egyik oka a gyémántok magas költségeinek. Keménysége miatt ezt a követ vágóanyagként is használják – kés, fúró és vágógép készül belőle, csiszolóanyag gyémántporból. A gyémántok félvezetőként is használhatók.

A gyémánt méretének becsléséhez speciális tömegegységet használnak – karátban, amely megegyezik 0,2 grammal. Egy karát egy szentjánoskenyér-vetőmag, amely arról ismert, hogy valamennyi magja körülbelül azonos tömegű. E sajátosság miatt az ilyen magokat az ékszerészek korábban a mérleg súlya helyett használták, és most is a hagyományos tömegegységet használják drágakövek és gyöngyök számára.

A világ legnagyobb gyémántlelőhelyeinek minősítése

Jelölés	egy hely	Terület	értékelés
A világ legnagyobb gyémántlerakódásai	1	Jwaneng (Botswana)	5.0
	2	Jubileumi (Oroszország, Jakutia)	4.9
	3	Sikeres (Jakutia)	4.8
	4	Mir (Jakutia)	4.7
	5	Argyll (Ausztrália)	4.6
	6	Catoca (Angola)	4.5
	7	Velence (Dél-Afrika)	4.4
	8	Az V.P. Griba (Oroszország, Arhangelszk régió)	4.3
	9	Orapa (Botswana)	4.2

1. hely: Jwaneng (Botswana)

Értékelés: 5.0

A Jwaneng kőfejtőt a világ leggazdagabbjának tartják – évente 12-15 millió karát gyémántot bányásznak itt, a teljes tartalék nem ismert, de még nem látják a végét. Itt 3 kimberlit cső található. A nyílt gödör bányászatát végzik, a nyílt gödör mélysége meghaladja a 350 métert.

A kőbánya Gaboronétől, Botswana fővárosától nyugatra, 120 km-re található. Helyette létrehozták Jwaneng zárt városát – körülbelül 2100 gyémántbányász él benne, és saját repülőtérrel rendelkezik. A produkciót a De Beers és az ország kormányának közös vállalkozása, a Debswana végzi. A kőbánya fejlesztését 1982-ben kezdték meg, és a tervek szerint legalább 2032-ig a mai napon a köveket bányászzák.

Ez a természeti gazdagság tette Botswanát, amely korábban Afrika egyik legszegényebb országává vált, a leggazdagabbak közé. Az ország képes volt elkerülni az ásványi anyagokban gazdag más országokat sújtó “erőforrás-átkot”, amelyek nem tudnak kilábalni a szegénységből. A botswana-i törvények szerint az abban kitermelt gyémántokat az országon belül fel kell vágni – így a helyi emberek több munkát kapnak. A munkanélküliséget azonban mindeddig nem sikerült legyőzni, és sok időbe telik, amíg Botswana fejlesztheti a gazdaság más ágazatait és megszabadulhat az erőforrás-függőségtől.

2. hely: Jubileum (Oroszország, Jakutia)

Értékelés: 4.9

Oroszország a világelső a gyémántbányászatban. Ugyanakkor az ország gyémántvagyonának 82% -a Jakutiában található. Ott, a köztársaság Mirny kerületében található a Yubileinaya kimberlite pipa, amely 153 millió karát drágakövet tárol. Területe 59 hektár, a cső alakja körte alakú. A lelőhelyet 1975-ben fedezték fel, 9 évvel később elkezdtek kőbányát építeni, 1990-ben pedig megkezdték a termelést. A kőbánya elérte a 320 méter mélységet, a tervek szerint 720 méteres mélységig mélyítenék.

A közelben található egy kis “műholdas cső” “Ozernaya”, amelyet korábban felfedeztek, és a további keresések “Yubileinaya” -hoz vezettek. A Yubileynaya csőből, valamint az Aikhal és a Komsomolskaya csövekből bányászott gyémántokat az Aikhal Bányászati ​​és Feldolgozó Üzem állítja elő, amely az ALROSA bányászati ​​és feldolgozó vállalkozásai között a bányászat terén vezető szerepet játszik. A kráter 2030-ig kibányászható – talán addigra további tartalékok találhatók. Az ebből a betétből kinyert legnagyobb gyémánt 235,2 karátos volt, és 2013-ban került elő.

3. hely: Sikeres (Jakutia)

Értékelés: 4.8

A harmadik helyet Jakutia egy másik mezőnye – az udachnyi nyílt aknabánya foglalja el. 20 km-re fekszik a sarkkörtől, a Mirny régióban. A kövek lerakódásait Vladimir Nikolaevich Shchukin szovjet geológus fedezte fel 1955-ben, amiért Lenin-díjat kapott. Később ezen a helyen jelent meg Udachny települése, mára város lett. A bányászat 1971-ben kezdődött, és kezdetben egy nyílt aknában folytak; 2014-ben a földalatti bánya indító komplexumát bocsátották üzembe.

Az udachnyi kőbányát két gyémántot hordozó cső alkotja – keleti és nyugati. A csövek párhuzamosan futnak, és a felszínen találkoznak. Ezek együttesen 152 millió karát gyémántot tartalmaznak – valamivel kevesebbet, mint Jubilee. A lerakás helyén a nyílt gödör tervezési mélysége 640 méter. Ha sikerül elérni, Udacsny Oroszország legmélyebb gyémántgödrévé válik.

Udachny város lakossága körülbelül 11,5 ezer ember. Az Udachny bányászati ​​és feldolgozó üzem, egy városképző vállalkozás, kivonja a köveket az Udachny nyílt aknabánya és a Zarnitsa cső csöveiből. 1974-ben itt hajtottak végre egy “Kristall” nukleáris robbanást a bányászat megkönnyítése érdekében. Nyolc ilyen robbanást terveztek, de mivel a radioaktív termékek felszínre kerültek, az atomenergia további felhasználását felhagyták.

4. hely: Mir (Jakutia)

Értékelés: 4.7

Egy másik nagy jakut mező, a Mir, Jakutsktól 850 km-re nyugatra, az Irelyakh-völgyben fekszik. Egyetlen kimberlitcső 141 millió karát gyémántot tartalmaz, 362 millió évvel ezelőtt történt vulkánkitörés eredményeként keletkezett. A lerakódásokat 1955. június 13-án fedezték fel. A geológusok kódot küldtek a rádióban: “Béke pipára gyújtottunk, kiváló dohány.” Így kapta a betét a nevét.

1957-ben a lerakódásnál megkezdődött az ércbányászat. Új város, Mirny jelent meg, és a most ALROSA tulajdonában lévő Mirny GOK lett a gerincvállalkozás. 2001-ig nyílt gödörben bányászták a gyémántércet, a kőbánya 525 méter mélységig és 1,2 km átmérőig ért. Létrehoztak egy spirális utat, amely mentén a kamionok a kőbánya aljáról mentek fel egy 8 km hosszú ösvényen. Ugyanebben az évben a gyártás leállítása és csak 2009-ben folytatódott, már underground módszerrel. A mező fejlesztésének folytatása érdekében 1 km vagy annál nagyobb mélységre tervezték. 2017-ben azonban egy baleset miatt a bányát elárasztották, és a gyémántbányászat megszűnt.

A Mir betét tulajdonában van a legnagyobb Oroszországban bányászott gyémánt. 1980. december 23-án került elő a földről és 342,5 karátos volt. Az akkori esemény tiszteletére nevezték el – az “SZKP XXVI kongresszusának” a nevét.

Mirny városában egy fantasztikus projekt megvalósítását tervezték – “egy város a kupola alatt” Az elképzelés az volt, hogy az egész várost áttetsző kupola alá helyezik, a kívülről érkező légbeszívást irányítják. Állítólag 100 ezer ember élt e tető alatt. Most csak 35 ezren élnek Mirnyben. Az ötlet eddig utópisztikus, a megvalósítás, ha van ilyen, nem várható hamarosan.

5. hely: Argyll (Ausztrália)

Értékelés: 4.6

Argyll Ausztrália legnagyobb gyémántbányája, 140 millió karát drágakővel. Az ország északnyugati részén, Kimberley megye keleti részén található. Felfedezett egy gyémántcsövet 1976-ban, miközben felfedezte a folyókat. Korábban voltak növényzettel borított dombok, de a gyémántok felfedezésével minden megváltozott – működő falu jött létre, a táj technogénre változott.

A gyémántok átlagos minősége itt kicsi, barna színű kövek uralkodnak. De időnként az esetek körülbelül 1% -ában a legritkább rózsaszín gyémántok találkoznak – a világ ilyen köveinek 90% -át Argyllban bányásszák. Ez a fajta kő a fő oka a betét értékének. A rózsaszín gyémántokat több kategóriába sorolják – rózsaszín, lila rózsaszín és rózsaszín rózsa, vagyis barnás rózsaszín. A legértékesebb kövek vörösek.

Most a készletben lévő rózsaszín kövek készletei egyre fogynak. Ezért az ár számukra csak növekszik, amelyből az ausztrál gyártók versenytársai Oroszországban, Dél-Afrikában, Angolában és más országokban tervezik kivonni nyereségüket.

6. hely: Catoca (Angola)

Értékelés: 4.5

Van még egy nagy lelőhely Dél-Afrikában – a Katoka kimberlite pipa. A Katoka és a Lova folyó mederüledékeiben helyezkedik el. Ez a hely 130 millió karátnyi drágakövet tartalmaz. A cső felülete 65,7 hektár. A betét különböző országok – Angola, Oroszország, Franciaország – társaságainak közös tulajdonában van.

A kimberlit-lerakódásokat 1968-ban fedezték fel itt. 1995-ben az Alrosa – egy orosz gyémántbányászati ​​vállalatcsoport – gyárat kezdett építeni Angolában és gyémántokat bányászni. Most a drágakövek bányászata Angolában csak lendületet vesz – a catoca-lerakódásnak 40 évig kell tartania.

A “Katoka” nemcsak a gyémántot közvetlenül bányászó embereket, hanem a tudósokat is érdekli. Az orosz geológusok tanulmányozzák ezt a területet: az orosz kimberlit-lerakódásokkal ellentétben Angolában a csövek alig erodálódtak. Ennek köszönhetően tanulmányozható a cső “anatómiája”, a gyémántok egyes kimberlitkőzetekkel való társulása.

7. hely: Velence (Dél-Afrika)

Értékelés: 4.4

Dél-Afrika legnagyobb gyémántbányája található, ahol 12 kimberlit cső fordul elő. Ezek együttesen 102 millió karát gyémántot tartalmaznak. Ezeknek a bányáknak az országban a kőinek csaknem 70% -át bányásszák.

A betét tulajdonosa a De Beers (De Beers) nemzetközi cég, amelyet 1888-ban alapítottak Dél-Afrikában. A De Beers egykor monopóliumként határozta meg a gyémántok árát az egész világon, de mára elveszítette ezt a státuszt, de továbbra is vezető szerepet játszik gyártásában – a világ gyémántjainak 40% -át ez a cég bányássza. A veneziai bánya az összes De Beers gyémánttermelés 10% -át adja.

A tervek szerint 2021-ben elhagyják a “Velence” gödröt, 2045-ig a cég földalatti módszerrel fogja kinyerni a köveket. Ugyanakkor Dél-Afrikában folynak a geológiai felmérések – várhatóan mire Velence készletei kimerülnek, új bányahelyeket találnak.

8. hely: V.P. Griba (Oroszország, Arhangelszk régió)

Értékelés: 4.3

Egy másik nagy gyémántcsöves cső az Arhangelszki régió Mezensky kerületében fekszik. Arhangelszktől 130 kilométerre északkeletre, nem messze a tengertől, ott van a Grib-mező, vagy a Verkhotinskoe. Vlagyimir Pavlovics Grib – az az ember, akiről a helyet elnevezték – az Arhangelszk Földtani Bányavállalat vezető geológusa volt.

Kimberlit csövet fedeztek fel ezen a helyen 1996-ban. A cső egyetlen, de tartalékai nagyok – becslések szerint 98 millió karát. A cső átmérője 1,6 km. A gyémántokat itt kezdték nemrégiben – 2013-ban. A bányászat sokáig folytatódhat – 16 évig nyitott gödör 540 m mélységig, majd a föld alatt.

Két társaság harcolt a betétért – a De Beers tulajdonában lévő kanadai Archangel Diamond Corporation és a Lukoil tulajdonában lévő orosz Arkhangelskgeoldobycha. 1994-ben létrehoztak egy közös vállalatot “Almazny Bereg” – a kanadaiak részaránya 40% volt. A kanadaiaknak befektetniük kellett a betét feltárásába és fejlesztésébe, hogy hozzáférjenek hozzá. Ezt követően azonban a kanadai vállalat leállította beruházásait, és kötelezettségei elmulasztásával vádolta az orosz felet. A kanadaiak kártérítési igényét egyetlen bíróság sem elégítette ki.

9. hely: Orapa (Botswana)

Értékelés: 4.2

Egy másik botswanai gyémántbánya – Orapa – területét tekintve az első helyen áll a világon. Kevesebb kőtartalékkal rendelkezik, mint Jwaneng. A lerakódást két kimberlitcső alkotja, amelyek a felszínen konvergálnak. Bontják a nyitott gyémántokat.

A bánya körül egy város keletkezett, amelyet Orapának is hívnak. A várost kerítés veszi körül, csak bérletekkel engedik be őket. A lakosság száma körülbelül 9,5 ezer, ebből 3100 ember dolgozik közvetlenül a bányában. A városnak van saját reptere, egy kórháza 100 férőhellyel és egy iskola a munkások gyermekeinek. Mindezt Debswana finanszírozza.

Az Orapa (az elnevezés fordítása “oroszlánok pihenőhelye”) Botswana egyik legrégebbi aknája, amelyet 1971 óta fejlesztettek ki. 2006 óta, amikor 17,3 millió karátos gyémántot bányásztak a betétből, a termelés visszaesett, és a készletek hamarosan kimerülnek. Ennek ellenére a fennmaradó 85,7 millió karátos a betét a világ eddigi egyik legnagyobb.

---

Figyelem! Ez az értékelés szubjektív, és nem jelent hirdetést, és nem szolgál vásárlási útmutatóként. Vásárlás előtt konzultálnia kell szakemberrel.