A történelem 12 legnagyobb és leghatalmasabb birodalma

A legjobbak áttekintése a szerkesztõbizottság szerint. A kiválasztási kritériumokról. Ez az anyag szubjektív, nem minősül reklámnak, és nem szolgál vásárlási útmutatóként. Vásárlás előtt konzultálnia kell szakemberrel.

Bármely hatalom az abszolutizmusra törekszik. Ez mind szigorú törvények létrehozásának kísérleteiben, mind a területek terjeszkedésében nyilvánul meg. Ezért az emberiség történelmének számos birodalma van – hatalmas államok lenyűgöző területtel, gyakran gyarmatok jelenlétével, valamint kemény egyedüli uralkodóval.

Az egyes birodalmak fő jellemzője a nemzetközi jelentőség. A szomszédos országok, sőt az egész bolygó élete egy ilyen állam kül- vagy belpolitikai döntéseitől függ. Például Nagy-Britannia a legjobb időkben hatalmas számú terület felett uralkodott, ezért az uralkodó minden cselekedete komoly visszhangot kapott. Ezzel a kritériummal egyébként a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok gyakran szerepel a birodalmak listáján.

Ez a két állam azonban nem lesz rangsorunkban. Más fontos kritériumok vezéreltek minket – méret, területi jelentőség, a telepek jelenléte, agresszív politika folytatása, valamint a kormányzat formája. Ezen paraméterek alapján összeállítottuk a történelem 12 legnagyobb és leghatalmasabb birodalmának minősítését.

A történelem legnagyobb és leghatalmasabb birodalmainak rangsorolása

Jelölés	egy hely	Birodalom	terület
A történelem legnagyobb és leghatalmasabb birodalmainak rangsorolása	12	Szent Római Birodalom (i.sz. 962–1806)	1 millió négyzetméter. KM
	11	Római Birodalom (Kr. E. 27 – Kr. U. 476)	5 millió négyzetméter. KM
	10	Kirgiz kaganátus (i. Sz. 840–916)	8,1 millió négyzetméter. KM
	9	Brazil Birodalom (i. Sz. 1822–1889)	8,3 millió négyzetméter. KM
	8	Portugál gyarmati birodalom (Kr. U. 1415-1999)	10,4 millió négyzetméter. KM
	7	Abbasid kalifátus (750–1543)	11,1 millió négyzetméter KM
	6	Francia gyarmati birodalom (Kr. U. 1534-1980)	13 millió négyzetméter. KM
	5	Csing Birodalom (i. Sz. 1644–1912)	14,7 MILLIÓ SQ. KM
	4	Spanyol Birodalom (AD 1492-1976)	20 millió négyzetméter. KM
	3	Orosz Birodalom (1721–1917)	22,8 MILLIÓ SQ. KM
	2	Mongol Birodalom (i.sz. 1206-1368)	33,2 MILLIÓ SQ. KM
	1	Brit Birodalom (1707–1999)	36,6 millió négyzetméter. KM

12. hely: Szent Római Birodalom (962–1806, 1 millió négyzetkilométer)

Értékelés: 3.9

Neve ellenére a Szent Római Birodalomnak politikai és társadalmi központja volt Németországban. I. Ottó német király döntésével kezdődött, hogy felelevenítette az „ősök dicsőséges hagyományait”. Ehhez szövetségre lépett az olaszok, a balkáni, a frank, sőt a nyugatszláv népekkel.

Igaz, a Szent Római Birodalom a birodalmak számára nagyon szerencsétlen időben keletkezett. A helyi uralkodók-feudális urak már megkóstolták a hatalmat, élvezték, ezért nem siettek egyetlen királynak hűséget esküdni. Ennek eredményeként kiderült, hogy a birodalom széttagolt, decentralizált, és társadalmi-politikai magja Németország formájában nem annyira a szabály, mint a szabály.

A Szent Római Birodalom története elég érdekes. Ha fennállásának korai szakaszában az uralkodó legalábbis megpróbálta megtartani az abszolút hatalmat, bár tárgyalások útján érte el, a pápai bíróság a középkor közepén is előtérbe került. Emiatt az állam hirtelen teokratikus lett, és 1157-ben nevében megszerezte a „Szent” előtagot.

A 15. század közepén a Szent Római Birodalom politikai helyzete ismét megváltozott. IV. Károly német király meglehetősen erős és uralkodó uralkodónak bizonyult. Az államot pedig a német nemzet Szent Római Birodalmának nevezték el, ezzel jelezve Berlin mint politikai központ bemutatását.

Bonaparte Napóleonnak pedig keze volt a Szent Római Birodalom bukásában. A franciákkal folytatott háború veszteségesnek bizonyult Németország számára, és a többi állam egyszerűen rohant távozni.

11. hely: Római Birodalom (Kr. E. 27 – Kr. E. 476, 5 millió négyzetkilométer)

Értékelés: 4,0

Az ókori római állam történetében volt egy időszak, amikor a köztársasági hatalom megszűnt és megkezdődött az önkényuralom. Ezenkívül az akkori uralkodók aktív agresszív politikát folytattak. Ezt az időszakot Római Birodalomnak hívják.

A Római Birodalom földrajza, amely több mint ötszáz évig létezett, folyamatosan változott. A politikai központ természetesen Európa déli része és a mediterrán országok voltak. Ezenkívül az uralkodók folyamatosan új államokat csatoltak. Például Kr. U. 117-ben a Római Birodalom a Közel-Kelet és az észak-afrikai területek részeit is magába foglalta.

Még az a tény is, hogy Julius Caesar császár agresszív politikát folytatott a Brit-szigetekkel szemben, a területi határok bővítésének vágyáról beszél. Ugyanakkor francia és spanyol földek voltak az irányítása alatt.

A Római Birodalom, annak ellenére, hogy viszonylag kicsi – a történelem sok nagyobb államot ismer -, továbbra is egy hatalmas, fenséges ország példája. Még a jövő uralkodóira is hatással volt. Öt évszázaddal a Római Birodalom bukása után a német uralkodók úgy döntöttek, hogy újraélesztik. Így jelent meg a Szent Római Birodalom, amely a rangsor előző helyén áll.

10. hely: Kirgiz Kaganate (Kr. E. 840–916, 8,1 millió négyzetkilométer)

Értékelés: 4.1

Lehet, hogy kissé nehéz elhinni, de Kirgizisztán egykor nagyszabású, hatalmas állam volt. Ma a nemzetközi indexek alján van. És a Kr. U. 840–916 közötti időszakban a kirgiz kaganátus hatalma csúcsán volt, és a Tien Shanig elfoglalta Dél-Szibéria területeit.

A „titok” az, hogy a birodalom a 9. század folyamán rendkívül agresszív „külpolitikát” folytatott. A kirgizek pusztatörzsei aktívan hódítottak új területeket, kiváló “hadsereg” kiképzést mutatva – és az ülő telepek egyszerűen nem tudtak ellenállni nekik. Ezenkívül a kirgiz kaganátus hatalma nem csupán tekintélyelvű volt – az egész kagáni klánt szó szerint istenítették.

A 9. század közepére a kirgiz kaganátus elfoglalta Mongólia területét és a Tuvan földeket. Később a harcias törzsek eljutottak az Amurba és Irtyshba. Birtokuk nyomait még a modern Cseljabinszk régió területén is megtalálták.

Annak a ténynek köszönhetően, hogy a kirgizek azokban a napokban nomád életmódot folytattak és kevéssé dokumentálták a történteket, nem lehet pontosan meghatározni a birodalom határait. De ahogy a történészek vélik, hatalmának csúcsán az állam területe mintegy 8,1 millió négyzetkilométer volt.

9. hely: Brazil Birodalom (1822-1889, 8,3 millió négyzetkilométer)

Értékelés: 4.2

1822-ben Brazília, egykor az egyik európai gyarmat, hasonlóan Latin-Amerika többi államához, kinyilvánította függetlenségét. Ezt részben Napóleon befolyásolta. Brazíliába hajtotta a portugál királyi családot, ott önkormányzatot hoztak létre, majd visszatértek szülővárosukba, Lisszabonba. És ez volt a hibájuk. A királyi család távozása után tüntetések kezdődtek Brazíliában, amelynek eredményeként az állam kinyilvánította a függetlenséget és saját uralkodót telepített a trónra.

I. Pedro, Brazília első császára, először megszilárdította az országot, majd elkezdte terjeszteni a hatalmat. De agresszív politikája nem volt aktív. Például a brazil-argentin háború eredményeként (amelyet Argentína indított el) a keleti partvidék egy részét az állam területéhez csatolták.

Általában a brazil birodalom nem nagyon különbözik az ország jelenlegi állapotától. Ennek az államnak a bukásával egy forradalom következett be, amelynek eredményeként csak néhány kis déli tartomány vált el a területtől.

Ami különösen érdekes, hogy birodalmaként Brazília példátlan gazdasági és ipari fellendülésen ment keresztül. És még a hatalmi válság idején sem lassult. Nyilvánvaló, hogy csak a monarchia nem az a kormányzati forma, amely megfelel a fejlett országoknak.

8. hely: Portugál gyarmati birodalom (AD 1415-1999, 10,4 millió négyzetkilométer)

Értékelés: 4.3

A középkor folyamán Dél-Európa országai nagyon aktív gyarmati politikát folytattak. Meg lehet őket érteni. A gazdasági, ipari és termelési világközpontban található államoknak szó szerint bővíteniük kellett vagyonukat. Mert “minél magasabb a szint, annál nagyobb az igény”. És ez alól Portugália sem volt kivétel.

Portugália kontinentális uralma fennállásának utolsó 6 évszázadában az egész világra kiterjedt. Gyarmatait Dél-Amerikában (Brazília, Uruguay, Francia Guyana), Észak-Amerikában (Kanada része) és különösen Afrikában találták meg. A déli félteke kontinensei bizonyos értékkel bírtak Portugália számára, mivel Európában hiányzó erőforrások voltak. Gyümölcsöket és egyéb mezőgazdasági termékeket Brazíliából, aranyat és gyémántokat Afrikából hoztak be.

De érdekes nem a portugál birodalom virágzása (ami az úttörők idejéhez kapcsolódik), hanem hanyatlása. Ezt a hatalmas nemzetközi államot Napóleon elpusztította. Lisszaboni inváziója után Portugália szinte teljes flottáját elvesztette, és a királyi család sürgősen emigrált Brazília területére. Aztán, miután az uralkodók visszatértek Portugáliába, ez a dél-amerikai “tartomány” kinyilvánította függetlenségét, és maga is birodalommá vált. A többi kolónia pedig fokozatosan kezdett „leesni”.

Az utolsó gyarmatok függetlenséget mutattak, vagy már 1999-ben átkerültek más államokba. Például Makaó birtoklása Kína részévé vált. Kelet-Timor pedig visszatért Indonéziába. Most Portugália tengerentúli birtoka csak az Azori-szigetek és Madeira szigete – és akkor autonóm régiókként.

Figyelemre méltó, hogy Portugália politikája és kormányformája ellenére soha nem nevezte magát birodalomnak.

7. hely: Abbasid kalifátus (AD 750-1543, 11,1 millió négyzetkilométer)

Értékelés: 4.4

Az Abbasid Kalifátus egy közel-keleti állam, amelynek fennállása 750-ben kezdődött. És akkor is két kontinens egyik legnagyobb régiója volt egyszerre. Az Abbászisz Kalifátus által elfoglalt terület kiterjedt a mai Szaúd-Arábiára, Líbiára, Egyiptomra, Iránra, Irakra és a kisebb közel-keleti és észak-afrikai államokra is.

Az Abbasid kalifátus története az arab kalifátus forradalmával kezdődött. És mély gazdasági és politikai válság okozta. Abbászidák – az uralkodók dinasztiája – megdöntötték a fennálló kormányt, és megkezdték saját politikájukat.

Politikájukat a belső fejlődésre fordított különös figyelem jellemezte – ugyanakkor a kalifák nem feledkeztek meg új területek kialakításáról. Közülük még az első, Abul-Abbas al-Saffah papírgyártást indított az országban, és egy kicsit (sikeresen) harcolt a szomszédos Kínával.

Az Abbasid kalifátus története nagyon összetett. Ebben az állapotban az internecine harcosokat folyamatosan alkalmazták, az uralkodók nem természetes okokból helyettesítették egymást, és minden többé-kevésbé magas nemes megpróbálta elindítani saját dinasztiáját. Ez a széttagoltság vezetett az Abbasid Kalifátus bukásához.

6. hely: francia gyarmati birodalom (Kr. E. 1534-1980, 13 millió négyzetkilométer)

Értékelés: 4.5

Európa területén négy olyan ország van, amelyek egykor hatalmas gyarmati birodalmak voltak (és közülük néhány a mai napig megmaradt): Portugália, Franciaország, Spanyolország és Nagy-Britannia. Mindegyiküket kitűnő társadalmi-gazdasági fejlettség jellemzi, és nem rendelkeznek szárazfölddel.

Franciaország két irányban is aktívan terjeszkedett – Észak-Amerikában és Afrikában. Tehát a gyarmati birodalom fennállásának kezdetén ez az állam alapította a tartományokat a modern Kanada és az Egyesült Államok területén. Később megszerezték a függetlenséget. És bár Kanada 1763-ban kikerült a francia ellenőrzés alól, még mindig erős „gyarmati érzelmekkel” rendelkezik. Például az állam nyelve a francia.

A terjeszkedés második periódusa a XIX-XX. Ebben az időszakban Franciaország aktívan fejlesztette az afrikai területeket. Szudán, Kongó, Elefántcsontpart (Elefántcsontpart), Niger, Csád – ezek az államok gyarmatokká váltak. És ebben a státuszban elég sokáig léteztek. Néhányan csak a hatvanas években hirdették ki a függetlenséget.

A francia gyarmati birodalom Európa egyik legnagyobb kereskedelmi állama volt. Kereskedelmi cégei, különösen Nyugat-India és Kelet-India importálták rabszolgákat, mezőgazdasági termékeket és különféle alapanyagokat.

5. hely: Qing Birodalom (1644-1912, 14,7 millió négyzetkilométer)

Értékelés: 4.6

Kína, amely ma a világ legnagyobb kommunista országa, valaha monarchista hatalom volt, rendkívül agresszív külpolitikával. Virágkorát a késő középkorban érte el, amikor a Qing-dinasztia trónra lépett.

Kína a Qing Birodalom idején hatalmas, multikulturális ország volt. Mongóliától Tibetig terjedő mandzsu államként kezdődött. Az 1820-as években, amikor a Qing Birodalom elérte gazdasági, társadalmi és politikai csúcsát, olyan területeket is felölelt, amelyek ma Kazahsztánhoz, Kirgizisztánhoz, Nepálhoz, Mianmarhoz, Vietnamhoz és sok más ázsiai államhoz tartoznak.

De az európai államok külpolitikája a Qing Birodalom bukásához vezetett. A 19. század második felében, amikor a legnagyobb gyarmati országok nagyon érdeklődtek az ázsiai területek iránt, Kínának aktívan meg kellett védenie függetlenségét. A Csing-birodalom északi részén konfliktusok merültek fel Oroszországgal, délen pedig a britek folyamatosan szálltak partra. És a 19. század végén egy sovány év is bekövetkezett. Ennek eredményeként a kínaiak nem tudták elviselni és népfelkelést indítottak el.

4. hely: Spanyol Birodalom (Kr. U. 1492-1976, 20 millió négyzetkilométer)

Értékelés: 4.7

Spanyolország egyike volt annak a négy európai gyarmati nagyhatalomnak, amely megpróbálta átvenni az irányítást az amerikai kontinensen. És nagyon sikeresen tette. Például Dél-Amerikában az Argentína által képviselt Spanyol Birodalom folyamatosan versenyzett Portugália Brazíliával, és nagyon agresszív politikát folytatott.

Például, amikor Brazília a 19. század elején kikiáltotta a függetlenséget, a spanyol alattvalók támadták meg abban a reményben, hogy „megragadnak egy darabot” a keleti partvidékről.

Sőt, maga a Spanyol Birodalom is széttagoltsággal kezdődött. Az 1480-as évek végén a katolikus királyok, saját területük uralkodói, az aragóniai és a kasztíliai királynő egyesültek. Formálisan megőrizték függetlenségüket, de közös politikát folytattak. Beleértve a külsőt. A gyarmatosítás 1492-ben kezdődött Granada és Iberia elfoglalásával.

Aztán 1492 végén Christopher Columbus navigátor, aki ma spanyol állampolgár, felfedezi az Új Világot. A szuperhatalom pedig Amerikába kezd terjeszkedni. A kolóniák a modern USA, Mexikó, Közép-Amerika, Argentína, Peru és még Brazília területén is megjelennek.

De Amerika nem volt a Spanyol Birodalom célpontja. Természetesen ez a két kontinens nagyon vonzó, de Ázsia volt a legérdekesebb abban az időben az európai hatalmak számára. És Spanyolország ott is nyomot hagyott, miután a modern India területére szállt. Itt a hatalomért kellett versenyeznie Nagy-Britanniával.

Ugyanakkor a “Spanyolország aranykora” a XVI-XVII. A jövőben ez a birodalom, bár hatalmas volt, de az állandó belső felkelések és reformok miatt egyszerűen nem tudta megtartani a nemzetközi hatalmat. Ennek ellenére sietett elválni a telepektől. Ez utóbbitól csak a hatvanas években búcsúzott, függetlenséget biztosítva Egyenlítői-Guineának és egy kis nyugat-szaharai tartománynak.

De Spanyolországnak még most is több területe van, amelyek Afrikában vannak. Ez több sziget és város Marokkótól nem messze.

3. hely: Orosz Birodalom (1721-1917, 22,8 millió négyzetméter)

Értékelés: 4.8

Az Orosz Birodalom – a világtörténelem harmadik legnagyobb állama – I. Péterrel kezdődött. Pontosabban az északi háborúban 1721 végén elért győzelmével. Ezután a szenátorok felkérték I. Péter cárt, hogy fogadja el Oroszország egészének császára és az Atya atyja címet.

Az Orosz Birodalom hatalmának csúcspontja pedig a 18. század végén következett be. Ekkor területei a Jeges-tengertől a Fekete-tengerig, a Balti-tengertől Alaszkáig terjedtek. Ezenkívül Kelet- és Észak-Európa néhány országát ilyen vagy olyan módon az Orosz Birodalom irányította: a Hetmanátus, Finnország, Lengyelország. A terjeszkedés során Novorossia, Krím, Grúzia, Transcaucasia, számos ázsiai és távol-keleti területet csatoltak.

Az Orosz Birodalom kiterjedt politikáját szinte egyidejűleg folytatta más nagyhatalmakkal. Azonban nem tengeren (ha nem veszi figyelembe Alaszkát), hanem szárazföldön terjeszkedett. Ázsiában azonban még mindig összeveszett a Brit Birodalommal, és sokáig, de szinte vér nélkül versenyzett vele a területek egy részéért. Ezt az időszakot „nagy játéknak” vagy „árnyjátéknak” hívják – Rudyard Kipling könnyed kezével.

Az Orosz Birodalom bukása a 19. században kezdődött, jóval maga a februári forradalom előtt. Az összeomlás kezdete II. Sándor császár által végrehajtott reform volt, amelynek eredményeként az országban megszüntették a jobbágyságot, és a kaukázusi katonai műveletek befejeződtek. Ezen kívül ezen a ponton az Orosz Birodalom eladta Alaszkát az Egyesült Államoknak. Mindez népi nyugtalansághoz vezet, amely néhány évtized múlva teljes értékű forradalommá válik.

2. hely: Mongol Birodalom (i.sz. 1206-1368, 33,2 millió négyzetkilométer)

Értékelés: 4.9

1206-ban Temuchin kán, aki később Dzsingisz kán néven ismertté válik, új országot alapított – a Nagy Mongol Államot. És azonnal kiterjedt politikába kezdett.

Ennek eredményeként a Nagy Mongol Állam – vagy a Mongol Birodalom – a szomszédos területeket tekintve a világtörténelem legnagyobb országává vált. Nyugati határa a Dunán, keleti határa pedig a Japán-tengeren volt. Orosz Novgorod északról, Kambodzsa pedig déli határponttá vált. A Mongol Birodalom területe a csúcspontján 33,2 millió négyzetkilométer volt – és mindez egy szomszédos terület. Nincs tengerentúli sziget vagy kolónia.

A terjeszkedés a Jin állammal folytatott háborúval kezdődött. Nem területi, hanem vérként tekintettek rá. A Jin Birodalom szégyenében kivégezte az előző mongol kánt, Ambagait. A háború sokáig tartott, nagyon kegyetlennek és véresnek bizonyult – egyik oldalt sem különböztette meg a humanizmus – és a Mongol Birodalom győzelmével zárult.

Ezt követően, Dzsingisz kán meggyőződve saját hatalmáról, elindult Közép-Ázsia meghódítására. Elértem Eurázsia középső részét is – az orosz és ukrán területeket. Részben Dzsingisz kánnak köszönhetően ideiglenesen leálltak a belső háborúk Kijevi Ruszban – a területek fejedelmeinek egyesülniük kellett, hogy megszabaduljanak a tatár-mongol igától.

A Mongol Birodalom Kínában kezdődött – és onnan jött a bukása. 1368-ban a mongol csatlósok által létrehozott Yuan Birodalom forradalmat élt át, amely a vörös karszalag felkelésként került be a történelem évkönyvébe. Mindössze 12 évvel később lezajlott a kulikovói csata, amely után a kijevi Rusz elhagyta az államot. És akkor a mongol birodalomban, addigra „jól táplált” és „tiszteletre méltó” országként polgárháborúk kezdődtek.

1. hely: Brit Birodalom (1707-1999 AD, 36,6 millió négyzetkilométer)

Értékelés: 5.0

A Brit Birodalom a legnagyobb állam, amely valaha létezett a bolygón. Fénykorában területének területe 36,6 millió négyzetkilométer volt. Természetesen az összes kolóniával és provinciával.

És sok gyarmata és tartománya volt. A Brit Birodalom birtoka kiterjedt Kanadára, az Amerikai Egyesült Államok, Kolumbia, az Antarktisz, Ausztrália és Új-Zéland régióinak egy részére, Nigériára, Egyiptomra, az Aranypartra, Sierra Leonéra, egész Indiára, Ceylonra, Mianmarra, Kenyára, Dél-Afrikára, Pápua Újra. Guinea és számtalan egyéb kis és nagy terület, köztük számos sziget, valamint például Spanyolországban Gibraltár. Összességében a Brit Birodalom foglalta el a föld szárazföldi területének 22% -át.

A Brit Birodalom nemcsak az ellenőrzött államok, hanem az egész világ kialakulását és életét is befolyásolta. Terjedelme miatt a bolygón a leggyakoribb nyelv az angol, és azért tanulmányozzuk, hogy normálisan kommunikálhassunk más országok lakóival. A brit parlamenti rendszer „inspirálta” a volt gyarmatokat saját kormányuk létrehozására. A függetlenség után is a tartományok továbbra is az angol törvényeket alkalmazták. A brit metrikus rendszert (birodalmi) továbbra is használják, beleértve az Egyesült Államokat is.

Ezért a világot megváltoztató Brit Birodalom a történelem leghatalmasabb birodalma is.

---

Figyelem! Ez az értékelés szubjektív, és nem jelent hirdetést, és nem szolgál vásárlási útmutatóként. Vásárlás előtt konzultálnia kell szakemberrel.