A legjobbak áttekintése a szerkesztõbizottság szerint. A kiválasztási kritériumokról. Ez az anyag szubjektív, nem minősül reklámnak, és nem szolgál vásárlási útmutatóként. Vásárlás előtt konzultálnia kell szakemberrel.
A világ országainak versenyképességének értékelése olyan mutató, amelyet évente számol a svájci Lausanne-ban található Institute of Management (IDM – Institute of Management Development). A benne szereplő hely megmutatja, hogy az egyes országok képesek-e olyan körülményeket megteremteni egy vállalkozás fejlődéséhez, amely ellenáll a versenynek a nemzetközi színtéren.
A minősítés felépítéséhez 333 kritériumot használnak, amelyek jellemzik az államgazdaság állapotát, a kormányzati intézkedések hatékonyságát, az üzleti környezet és az infrastruktúra állapotát. Az értékeléshez mind statisztikai adatokat, mind üzletemberek szakértői véleményeit és véleményeit használják. Minden évben változik az országok helyzete a rangsorban, ezt részletes indoklással látják el.
IMD versenyképességi rangsor
| Jelölés | egy hely | Ország | értékelés |
| IMD versenyképességi rangsor | 1 | Szingapúr | 5.0 |
| 2 | Egyesült Államok | 4.9 | |
| 3 | Hong Kong | 4.8 | |
| 4 | Hollandia | 4.7 | |
| 5 | Svájc | 4.6 | |
| 6 | Japán | 4.5 | |
| 7 | Németország | 4.4 | |
| 8 | Svédország | 4.3 | |
| 9 | Nagy-Britannia | 4.2 | |
| 10 | Dánia | 4.1 | |
| 11 | Finnország | 4.0 | |
| 12 | Tajvan | 3.9 | |
| 13 | Dél-Korea | 3.8 | |
| 14 | Kanada | 3.7 | |
| 15 | Franciaország | 3.6 |
1. hely: Szingapúr
Értékelés: 5.0
A rangsor vezetője Szingapúr, egy kis szigetállam Délkelet-Ázsiában. Fejlett piacgazdaságú ország, magas egy főre jutó – körülbelül 26 ezer dolláros – WFP. A vagyont az elektronika, az informatika, a pénzügyi szolgáltatások és a gyógyszeripar exportja támogatja.
1965-ben, miután függetlenséget nyert a Maláj Szövetségtől, Szingapúr nagyon szegény és korrupt ország volt. A köztársaságnak nem volt saját termelése, még édesvizet és építőhomokot is importáltak Malajziából. A szigetállam első elnöke, Lee Kuan Yew aktívan vonzani kezdte a befektetőket, rábírva a Szingapúr iránt érdeklődő embereket, hogy ott nyissák meg vállalkozásukat.
A gazdasági szabadság, a hatástalan vállalkozásokat védő protekcionizmus hiánya lehetővé tette, hogy Szingapúr elérje a nemzeti vagyon magas növekedési ütemét – különböző időpontokban, évente 2-7% között. A köztársaság az “ázsiai tigrisekhez” tartozik – azok a keleti országok, amelyek gyorsan megtették az ugrást a szegény fejlődéstől a fejlettig.
2. hely: USA
Értékelés: 4.9
Az Egyesült Államok a világ leggazdagabb országa, gazdasága a világ GDP-jének csaknem egynegyede. A gazdasági szerkezet jellemzően posztindusztriális, a termék nagy részét a szolgáltató szektorban hozzák létre – elsősorban az oktatás és a tudomány, az orvostudomány, a közlekedés, a kormányzat és más szolgáltatások területén. Ezek a szférák adják a GDP majdnem 80% -át, 20% az ipar és kevesebb mint 1% a mezőgazdaság.
Az Egyesült Államok gazdasági jóléte szempontjából bizonyos jelentőségű, hogy az amerikai dollár a világ fő tartalék valutája. Ez lehetővé teszi az ország számára, hogy megtakarítson az átváltásokon, valamint a dollár magas likviditása miatt alacsony árfolyamon kölcsönt vegyen fel a tőkepiacokra. Másrészt vannak negatív hatások is – a magas árfolyam miatt az amerikai exportőrök versenyképessége csökken.
Az Egyesült Államok gazdaságának fontos versenyelőnye az átláthatóság. Az amerikai kormány számos, szabadon elérhető jelentést tesz közzé különféle mutatókról. A különféle vállalatokra vonatkozó adatok nyitottsága lehetővé teszi a befektetők számára, hogy jobb gazdasági döntéseket hozzanak.
3. hely: Hong Kong
Értékelés: 4.8
Hong Kong egy autonóm régió Kínában. 1841 óta Nagy-Britannia gyarmata volt, amely szabadkereskedelmi övezetnek nyilvánította – ezt elősegítette előnyös földrajzi helyzete. 1997-ben Hongkongot visszaszállították Kínába, de az “egy ország, két rendszer” kurzusnak megfelelően megtartotta a magas fokú autonómiát. Saját pénzneme van – a hongkongi dollár.
Hongkong gazdasága az egyik legmarkánsabb liberális piac. Az állam nagyon gyengén avatkozik be az üzleti életbe, nincs devizakontroll, nincsenek akadályai a külföldi befektetéseknek. A bankok szabadon működnek – a régióban több mint 250 bank működik.
Hongkongban a szolgáltató szektor és az ipar egyaránt fejlett. Fontos szerepet játszik az export 30% -át kitevő ruházati cikkek és szövetek gyártása, míg az elektronika a külföldi értékesítésben a második helyet foglalja el. Hong Kong a világ egyik legnagyobb pénzügyi központja. A turizmus is fejlődik – a régiót évente több mint 10 millióan látogatják.
4. hely: Hollandia
Értékelés: 4.7
Hollandia a vezető az európai országok között a versenyképesség szempontjából. A gazdaság itt más országokra irányul, a közlekedés és a kereskedelem fontos szerepet játszik benne – ezt megkönnyíti az Európa közepén elfoglalt helyzet.
A magas szintű gazdasági szabadságnak, a kedvező vállalkozói légkörnek és a magasan képzett szakemberek nagy számának köszönhetően számos európai vállalat ipari termelését Hollandiában helyezi el. A vezető iparágak a gáz- és olajtermelés, a kohászat, az elektrotechnika és a háztartási vegyszerek.
A turizmus rendkívül fontos Hollandia gazdasága szempontjából – az országot évente több mint 10 millió turista keresi fel. Leggyakrabban a tizenkét tartomány közül kettőt látogatnak meg – Észak- és Dél-Hollandiát. A Holland név ragaszkodott az egész országhoz, de Hollandia a közelmúltban hivatalosan elvetette, hogy csökkentse a turisták “torlódásait” ezekben a tartományokban, és tudassa az emberekkel, hogy van mit felkeresni az állam más részein.
5. hely: Svájc
Értékelés: 4.6
A Svájci Államszövetség Európa banki “szíve”, gazdasága nagyrészt a külföldi pénzügyi tőke forgalmán alapul. A világ egyik legstabilabb országa, amely évszázadok óta nem vett részt háborúkban.
A Konföderáció kedvező légkört biztosít a kis- és nagyvállalkozások számára. Az állam minimálisan zavarja a vállalkozások munkáját, az emberek szükségleteit a szabad piac elégíti ki. Szinte nincs munkanélküliség. A banki tevékenység mellett a svájci óraipar globális jelentőségű.
A svájci munkavállalók háromnegyede az idegenforgalmi ágazatban dolgozik. Az üdülés ebben az országban meglehetősen drága öröm, de még mindig sokan vannak, akik fel akarják látogatni az alpesi üdülőhelyeket. A turisztikai vállalkozás az egyik legfontosabb tényező az ország gazdagodásában és a lakosság magas életszínvonalának biztosításában.
6. hely: Japán
Értékelés: 4.5
Japán az „ázsiai tigrisek” egyike, olyan ország, amely GDP-jét a XX. Század 60-as évei óta több mint 60-szorosára növelte. Ez az export növekedése miatt történt – az olcsó japán áruk, akárcsak a mai kínai termékek, több évtizeddel ezelőtt elárasztották a nyugati piacot. Ennek a folyamatnak a megállításához az Egyesült Államok és az európai országok rábeszélték Japánt a jen árfolyamának emelésére, és márkáinak árai jelentősen emelkedtek.
A fő exportcikkek a járművek és az elektronika. Különösen nagyra értékelik a japán autókat, amelyek az összes tengerentúli értékesítés 40% -át adják. Japán ugyanakkor kénytelen behozni a természeti erőforrásokat, amelyek saját területén nagyon kevések. Az elmúlt évszázadokban a japánok körültekintő hozzáállása volt jellemző a japánokra.
Exportáláskor Japán a termékek minőségére összpontosít, és nem az olcsó dolgok tömeges értékesítésére. Az ország a csúcstechnológiai piacra irányul – robotok, optika, elektronika. Japán továbbá tervezi a drága és diétás élelmiszerek – értékes halfajták, egyedi desszertek – külföldi értékesítésének bővítését.
7. hely: Németország
Értékelés: 4.4
Németország sajátossága a gazdaság társadalmi-piaci szervezete. Ez azt jelenti, hogy továbbra is marad elég magas vállalkozási szabadság, ugyanakkor az állam nem feledkezik meg a lakosság szociális biztonságáról – ennek költségei meglehetősen magas adóterhet jelentenek. A szakszervezetek és a munkaadók partnerként tekintenek egymásra, nem pedig ellentétes erőként.
Németországot a “rajnai kapitalizmus” jellemzi, amelyben a bankok a vállalkozások részvényesei és jelentős befolyással befolyásolják az üzleti döntéseket. Az ipar nagy szerepet játszik a gazdaságban – szerepe magasabb, mint más fejlett országokban, ahol a szolgáltató szektor áll az élen.
A német gazdaság egyértelműen exportorientált. A legfontosabb kereskedelmi partnerek Franciaország, más EU-országok, Nagy-Britannia, USA, Kína, Oroszország. Az ország folyamatosan bővíti jelenlétét a világpiacon, évente több százalékkal.
Németország problémái elsősorban a keleti országrész, az egykori NDK gazdasági integrációját jelentik. A szövetségi kormány évente 100 millió dollárt szán e nehézségek kezelésére.
8. hely: Svédország
Értékelés: 4.3
Svédország gazdaságát sokan szocialistának tartják, míg mások számára ez az “emberi arcú kapitalizmus” példája. Az ország nagyon alacsony államadóssággal és alacsony inflációval rendelkezik, stabil bankrendszerrel.
Az 1990-es évek elején Svédországban válság kezdődött, amelynek során a nemzeti valuta gyors leértékelődése, a költségvetési kiadások növekedése és a munkanélküliek számának növekedése következett be. Ebből a helyzetből az állami kiadások “plafonját” állapították meg, amely lehetővé teszi a költségvetési többlet fenntartását. Ennek köszönhetően sikerült csökkenteni a vállalkozásokra és a lakosságra kivetett adókat, nem hagyva el a társadalmi programokat.
Svédországot a nemzetközi kereskedelem liberális megközelítése jellemzi. Az ország az áruk széles körének exportjára összpontosít, és pozitív kereskedelmi mérleget tart fenn. Most itt az információs technológiák és a telekommunikáció szférája játszik nagy gazdasági szerepet. Svédországban nemcsak a nagyvállalkozások vesznek részt ebben – éppen ellenkezőleg, itt jó feltételeket teremtettek a kis IT-startupok számára.
Annak ellenére, hogy Stockholm az egyik fontos gazdasági csomópont, a jólét szintje az ország közepén és a periférián nem nagyon érzékelhető. Svédország legszegényebb részein is magasabb az életszínvonal, mint az európai átlag.
9. hely: Nagy-Britannia
Értékelés: 4.2
A második világháború után mély hanyatlásban lévő Egyesült Királyságban az 1980-as évek óta ismét gyors gazdasági növekedés kezdődött. Ebben segített a tömeges privatizáció, valamint az ország EU-csatlakozása. Az állam befektetett az oktatás minőségének és a munkaerő képességeinek javításába.
Az Egyesült Királyságban a munkahelyek számát tekintve a szolgáltató szektor áll az élen – a munkaképes korú lakosság kétharmadát foglalkoztatja. Egyötödük az iparban dolgozik. A többiek vagy saját vállalkozással rendelkeznek, vagy a kormány vagy a katonai szektorban dolgoznak.
Sok más nyugati országgal ellentétben Nagy-Britannia önellátó az olajban és a szénben. Ezek a kövületek az exportban is szerepet játszanak. A természeti erőforrások azonban itt általában szűkösek, a britek jólétéhez való hozzájárulás jelentéktelen. Például a vasércet a fennmaradó készletek megőrzése érdekében teljesen megszüntették.
A 2016-ban kezdődött Brexit még nem volt komoly hatással a brit gazdaságra. Feltételezzük, hogy a szabadkereskedelmi zóna Nagy-Britannia EU-ból való kilépése után több évig folytatódik.
10. hely: Dánia
Értékelés: 4.1
Dánia olyan ország, amely megőrzi az ipari és az agrárgazdaságot. E század elején a munkaképes korú népesség ötöde a mezőgazdaságban volt foglalkoztatva – most a gazdaságok bővítése miatt csak 6% marad ebben az ágazatban. Az ipar adja a nemzeti jövedelem 40% -át. Az ország Európa egyik legstabilabb gazdasága és az egyik legstabilabb valuta, a dán korona.
Dánia a világelső az egy főre jutó külkereskedelmi forgalom tekintetében. Az exportbevételek a GDP 50% -át teszik ki. Az élelmiszereket külföldön szállítják – tengeri halakat, dán állattenyésztési termékeket (hús és tej), valamint ipari és mezőgazdasági berendezéseket, szerszámokat, bútorokat, gyógyszereket. Érdekes exportcikk a mesterségesen telepített erdőkben növő karácsonyfák.
A munkaerőpiacon megállapodás van a munkaadók és a szakszervezetek között. A dán megközelítést itt a “rugalmas biztonság” szó jellemzi – a rugalmasság és a biztonság kombinációjából származik. A rendszert “arany háromszögnek” nevezik. Első szempontja a munkáltató azon képessége, hogy szükség szerint elbocsássa és alkalmazza a munkavállalókat, a második az anyagi segítség azoknak, akik elvesztették az állásukat, a harmadik pedig a képzés és a munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítése.
A dán gazdasági rendszer hátrányai a magas adók, a külföldi magas piaci versenyképesség, a korona magas árfolyama, az alapvető cikkek és a lakások magas költségei miatt. A gépkocsik itt különösen drágák – többször drágábbak, mint a szomszédos európai országokban.
11. hely: Finnország
Értékelés: 4,0
Finnországban túlnyomórészt posztindusztriális gazdaság van, a lakosság 70% -a a szolgáltató szektorban dolgozik. Az országot gazdasági és politikai stabilitás jellemzi. Versenyelőny az oktatási intézmények, a tudományos és műszaki központok és a vállalkozások közötti szoros együttműködés.
A vezető iparágak közé tartozik a faipar. Finnország jelentős jövedelmet kap a fa külföldi értékesítéséből, és a papírt más országokba is exportálják. Egy másik exportcikk a digitális elektronika, beleértve a Nokia telefonokat is. Összességében a külkereskedelem adja a finn GDP mintegy 40% -át. A turizmus is hozzájárul a jóléthez.
A finn gazdasági rendszer hátrányai közé tartozik a magas adók. Például a személyi jövedelemadó akár 35% is lehet. Cserébe azonban a finnek ingyenes oktatásban részesülnek, amely lehetővé teszi, hogy még egy szegény családból származó ember is magasan képzett szakemberré váljon, valamint ingyenes orvosi és egyéb szociális juttatásokat kap.
12. hely: Tajvan
Értékelés: 3.9
Tajvan dinamikusan fejlődő kapitalista gazdaságú ország. Az állami ellenőrzés fokozatos csökkenése, a bankok és az ipari vállalkozások privatizációja jellemzi. A múlt században Tajvan túlnyomórészt mezőgazdasági ország volt, akkor a mezőgazdasági ágazat zsugorodott, és megindult a gyors iparosítás.
Az exportból nagy jövedelmet termelő ipari szektorok közül kiemelhetjük a gyapotipart, amely a múlt század közepén itt vezetett, valamint az építőanyagok, alumínium, acél és üveg gyártását. Az élelmiszeripar fejlett – a hal- és tengeri konzerveket előállítják és exportálják külföldre. A mezőgazdasági termékekből gyümölcsöt és zöldséget exportálnak, amelyek meleg éghajlaton jól növekednek.
Sok más gazdaságilag sikeres országhoz hasonlóan Tajvan elektronikát szállít a tengerentúlon. Számítógép alkatrészeket gyártanak itt, csakúgy, mint a nyomtatókat – a múlt század végén ezeknek a készülékeknek a nagy része innen származott. A gépgyártás szerepe növekszik.
Tajvan gyenge oldala a természeti erőforrások, elsősorban az energia – olaj és gáz – ellátásától való függése. Az ország arra törekszik, hogy átálljon a vízenergiára, de most nem felel meg minden igénynek, és valószínűleg nem is a jövőben.
13. hely: Dél-Korea
Értékelés: 3.8
A Koreai Köztársaság olyan ország, amely néhány évtized alatt ugrást tett a szélsőséges szegénységből az óriási gazdagságba. 1953-ban, amikor a dél-koreai állam létezni kezdett, az egyik legszegényebb volt a világon, sőt GDP-jében még sok afrikai országtól is elmaradt. Most Kelet-Ázsia egyik leggazdagabb és legvirágzóbb állama.
Dél-Korea évek óta az első helyen szerepel a Bloomberg Innovációs Indexben, amely az innováció által az ország gazdaságában betöltött szerepét méri. A szabadalmi tevékenység itt nagyon aktív, különösen az elektronika és más “csúcstechnológiák” területén. E technológiák külföldre történő exportja a köztársaság egyik fő jövedelemtétele.
A koreai állam nyitottsága a nemzetközi kereskedelemre és az exportorientáltságra a gyors gazdasági növekedés fő oka. A koreai Coma electronics külföldön kozmetikumokat és gyógyszereket szállít, ösztönzi az “orvosi turizmust” – bizonyos eljárások és műveletek, köztük a műanyag meglátogatása az országba. A külföldiek más okokból látogatnak a köztársaságba, és évente több turista van itt.
14. hely: Kanada
Értékelés: 3.7
Az egyik legfontosabb tényező, amely a kanadai gazdaság számára kedvező, az Egyesült Államok közelsége. Az ország számos szerződést kötött az Egyesült Államokkal a kereskedelem és az utazás megkönnyítése érdekében. A kanadai export háromnegyedét az Egyesült Államok adja.
Az amerikaihoz hasonlóan a kanadai gazdaság is a szabad piac felé orientálódik. A szolgáltató szektor vezető szerepet tölt be a foglalkoztatás biztosításában – a polgárok 70% -a dolgozik ebben. Negyedük az iparban – repülőgépek, vonatok, egyéb járművek, elektronika – gyártása. Kanada területe gazdag ásványi anyagokban, amelyek nemcsak a belföldi, hanem a külföldi ellátáshoz is elegendőek. Ez különösen igaz az Egyesült Államokba exportált energiaforrásokra – gázra, olajra, szénre.
Kanada a világ második legnagyobb országa, a terület hatalmas mérete miatt a gazdasági fejlődés annak különböző részein egyenetlen. A legtöbb város és lakosság délen, az amerikai határ mentén található. Északon vannak olyan területek, ahol továbbra is többnyire őslakosok élnek, nem európaiak, és hagyományos életmódot folytatnak, főleg halászat révén maradnak életben.
15. hely: Franciaország
Értékelés: 3.6
Franciaország Nyugat-Európa központjában található. Az Atlanti- és a Földközi-tenger kereskedelmi útjaihoz való hozzáférés nagy jelentőséggel bír az ország gazdasága szempontjából. A gazdasági súly lehetővé teszi a francia állam számára, hogy kulcsszerepet játsszon az Európai Unió és az egész világ politikájában.
Jelenleg Franciaországban átmenet van az államosításról a privatizációra, de az állam jelenléte a gazdaságban még mindig elég észrevehető. Az ország ötvözi a kapitalista vonásokat a társadalmi szférát támogató és a jövedelmi egyenlőtlenséget csökkentő törvényekkel.
A turizmus az egyik fő gazdagságforrás Franciaországban. Ez a világ leglátogatottabb országa, évente több mint 75 millió turistát fogad. Itt hozták létre Európa legfejlettebb vasúti hálózatát, amelyet mind a franciák, mind a szomszédos országok lakói és vállalatai használnak.
Az állami beavatkozás a gazdaságba magában foglalja a tervezést. A szocialista államokkal ellentétben azonban ez nem a kötelező normák meghatározása, hanem a fejlődés iránymutatója és mutatója. Ezt a politikát néha “gazdasági irányításnak” nevezik – az állam “karmesterként” jár el a magáncégek “zenekarának”.
Figyelem! Ez az értékelés szubjektív, és nem jelent hirdetést, és nem szolgál vásárlási útmutatóként. Vásárlás előtt konzultálnia kell szakemberrel.
