A legjobbak áttekintése a szerkesztőbizottság szerint. A kiválasztási kritériumokról. Ez az anyag szubjektív, nem minősül reklámnak, és nem szolgál vásárlási útmutatóként. Vásárlás előtt konzultálnia kell szakemberrel.
Isaac Asimovot a 20. századi sci-fi klasszikusának ismerik el. Nemzetiség szerint zsidó, származás szerint orosz, állampolgárság szerint amerikai. Az író 20 nemzetközi díjat kapott különböző kategóriák legjobb alkotásaiért. Asimov robotokról, az időbeni és a bolygók közötti repülésekről írt, a Lét és az értelem határairól beszélt. A szerző szinte összes regényét modern rendezők forgatták, ami jelzi történeteinek relevanciáját a 21. században.
Isaac Asimov legjobb könyveinek értékelése
| Jelölés | egy hely | mű címe | értékelés |
| Isaac Asimov legjobb könyveinek értékelése | 1 | Én, robot (1950) | 4.9 |
| 2 | Az örökkévalóság vége (1955) | 4.8 | |
| 3 | Alapítás (1951) | 4.8 | |
| 4 | Az istenek maguk (1972) | 4.7 | |
| 5 | Szakma (1957) | 4.6 | |
| 6 | Meztelen Nap (1956) | 4.5 | |
| 7 | Második Akadémia (1953) | 4.5 | |
| 8 | Robotok és birodalom (1985) | 4.5 | |
| 9 | Kétezer éves ember (1976) | 4.5 | |
| 10 | Az utolsó kérdés (1956) | 4.4 |
Én, robot (1950)
A könyv szerzője: Isaac Asimov
Értékelés: 4.9
Az „Én, robot” című rangsorban az első egy 1940-től 1950-ig írt 9 tudományos-fantasztikus történet gyűjteménye. Érdekes, hogy a címet egy másik szerzőtől kölcsönözték – Endo Bindertől -, és egy ilyen „plágium” gondolata nem Azimové, hanem a könyv kiadójaé volt.
A történeteket külön történetekként mutatják be, amelyeket egy személy, Dr. Susan Kelvin emlékei kötnek össze, akit 2057-ben készítettek interjút. A globális pozitronikus robotvállalat házon belüli robotpszichológusa. A történetekben egy ötlet fut, mint egy piros szál, ami manapság releváns – ez a rezonancia keresése a szoftver törvényei, a számítógépes algoritmusok és az emberi tényezők, attitűdök és gondolkodásmód között. Tudósok, mérnökök, politikusok és esetleges robotok, emberi formában, az expozíció elől elrejtve, részt vesznek a történetekben, és az akció a XXI. Század elején zajlik a Naprendszer minden bolygóján.
Amikor 1982-ben a második világháború véget ért a robotuniverzumban, az emberek feltalálták a pozitronikus agyat és a hiperhajtást, amelyek elindították a Naprendszer gyarmatosítását. A törvény nem engedélyezte a robotok használatát a Földön, de műholdakon, aszteroidákon és csillagokon teljesen igazolták magukat.
A világon először 3 robotikai szabály alakul ki a műben.
Az örökkévalóság vége (1955)
A könyv szerzője: Isaac Asimov
Értékelés: 4.8
A rangsor második regénye az „Örökkévalóság vége”, amely az örökkévalósággal foglalkozik és benne utazik. Ez az első ilyen jellegű tudományos-fantasztikus mű, amely a műfaj klasszikusává vált.
A cselekvés az „Örökkévalóság” struktúrában zajlik, amely irányítja a valóságot és az időt. Ez magában foglalja az úgynevezett „örökkévaló” embereket, akik képesek évszázadok között utazni. Feladatuk az emberiség történetének ellenőrzése és helyesbítése. A figyelem középpontjában a „Nemesis” csillag áll, amelynek társcsillaga, Erythro az egyetlen kiút az emberiség számára a halál fenyegetőzésének előestéjén. A csillag fejlődése során azonban felmerült egy probléma – az embereket az “erythronicus pestis” éri.
A regényben a mindennapi élet, sőt a tudományos élet ideje és helyzete elveszíti megszokott lényegét, Isaac Akimov sok szakkifejezést használ, egyesek jelentését még nem fordították le oroszra, és elveszett ma. A történetet megelőzi az „Örökkévalóság vége” és a később írt „Az istenek” regény, amelyet tovább fogunk vizsgálni.
Alapítás (1951)
A könyv szerzője: Isaac Asimov
Értékelés: 4.8
Bronz az „Alapítvány” című regény, amely az azonos nevű trilógiában az első lett. Az akció a Trantori Birodalomban játszódik, amely a galaxis legnagyobb. Gary Seldon tudós matematikai és pszicho-történeti módszerekkel 92,5% -os valószínűséggel jósolja a Birodalom bukását több évszázadon belül, de a Közbiztonsági Bizottság megtiltja az ilyen információk nyilvánosságra hozatalát, a félelemtől a már megnyilvánuló nyugtalanságoktól és nyugtalanságoktól. A fővárosi Trantort bürokrácia és korrupció uralja, nehéz manőverezni való helyzetben van. Az elkövetkező összeomlás a Birodalom összeomlása és az emberiség visszatérése a barbár időkbe, amikor minden eredményt kifosztanak és elveszítenek, különösen az innovatív technológiákat és az atomenergiát. Az emberek feladata, hogy Trantor bukása előtt összegyűjtsék az összes értéket az Akadémián.
Gary Saldon azt a feladatot tűzte ki maga elé, hogy minimalizálja a katasztrófa hatását azáltal, hogy az előrejelzett barbár nyugtalanságokat 30 000 évről 1000 évre csökkenti, és megőrzi az Encyclopedia összes nagy tudását. Talált egy új bolygót az élet számára – a Terminus, itt próbálja megőrizni az emberiség összes vívmányát a tudós.
Az istenek maguk (1972)
A könyv szerzője: Isaac Asimov
Értékelés: 4.7
Az „Az istenek maguk” című tudományos-fantasztikus regény leírja az ember érintkezését egy párhuzamos világegyetem teremtményeivel, akiknek neme érzelmi, pestun és racionális, és otthoni bolygójuk fizikai törvényei eltérnek a Földön lévőktől.
A földieket már nem fenyegeti az erőforrások hiányának válsága – Frederick Hallem kifejlesztett egy elektronikus szivattyút, amely kimeríthetetlen tiszta energiát biztosít a bolygó minden rászoruló tárgyának. Úgy tűnik, hogy ez a felfedezés véletlen kérdése, de mögötte egy másik univerzum lényei állnak, ahol a nukleáris kölcsönhatás sokkal erősebb, ahol izotópok létezhetnek – energiaforrás, amely instabil a Földön.
A regény két részből áll: “A butaság ellen”, ahol a szerző leírta a Wolfram-186 cseréjét Plutonium-186-ra Hall radiokémikus által, aki véletlenül felfedezte az anyag (ugyanaz a szivattyúzott energia) interuniversum-folyamatát. Miután megalkotta a Pumpot és megkapta a hírnév egy részét, nem folytatta az „agyszülöttel” való munkát – mások tudományos indoklást és megvalósítást végeztek érte. De a tudós ellenfelei veszélyesnek tartják az energia pumpálását az univerzum számára, és kapcsolatba lépnek az „első emberekkel”. A „… Az istenek maguk …” második részben a szerző a „primitívek” társadalmáról beszél. Ez egy mély, érdekes és sokoldalú párhuzamos világ, amely érdekes a sci-fi olvasó-rajongóinak megismerkedni. A harmadik rész: “Tehetetlen harcolni?” mesél a Hold kolóniáiról, kölcsönhatásukról a Föld szerkezetével. Denison tudós kiutat javasol – küldje el a szivattyúzott energiát más univerzumokba, hogy megakadályozza lakóhelyének halálát, ezért javasoljuk olyan eszközök telepítését, amelyek kompenzálják a Holdon zajló Pump működését.
Szakma (1957)
A könyv szerzője: Isaac Asimov
Értékelés: 4.6
Isaac Asimov a 20. század közepén megjelent Szakma című regényében részben előre látta a jövőt, leírva a könyvek nélküli tanulás folyamatát – most speciális gépekkel varrták az agyba az ismereteket. Tehát a nyolcéves gyerekek rövid idő alatt elsajátítják az írást és az olvasást, és 18 éves korukig egyszerűen nem kell tanulniuk – felnőttkoruk elérésekor tesztelik őket képességeik meghatározása érdekében, és ettől függően egy szakmát automatikusan kiválasztanak és rögzítenek az agyban. Pár évvel az olimpia letelte után a diákokat olyan munkakörökhöz rendelik, amelyek presztízse közvetlenül függ a versenyen kapott pontok számától. Nincs választási szabadság, de mindenki mindennek örül, amíg az olimpia eredményei szerint az ember sorsa nincs előre meghatározva.
A szabály alóli kivétel George Platen volt, aki iskolai éveiben érdeklődött a programozás iránt. Megpróbálja egyedül elsajátítani a vállalkozást, de végül nem sikerül a profilpróba, nem kap beutalót, és ugyanazok a „nem hivatásos” emberek klinikájára megy. A központ páciensei nem veszítik el a reményt a „jövedelmező” jövő iránt, és könyvek segítségével saját maguk próbálják meg megtanulni az esetet. Pár évvel később Platyten megszökik a klinikáról, eljut az olimpiára, nem sajátítja el, de megérti: a választás nélküli világ nem olyan igazságos, megfosztja az embert a fejlődéstől, és a „gyengeelméjűek” kórházában nem a leghülyébb emberek gyűlnek össze. Ők megőrizték a gondolkodás, a tanulás és a felfedezés képességét, miközben haladtak az előrelépés során.
Meztelen Nap (1956)
A könyv szerzője: Isaac Asimov
Értékelés: 4.5
A rangsor következő regénye a „Meztelen Nap”. A Szolárium külvilágának bolygóján bűncselekmény zajlik, amelyet a helyi lakosok nem tudnak önállóan kivizsgálni. Ehhez a Földről, amellyel a lakosok szoros kapcsolatban vannak, meghívják egy tapasztalt detektívet, Elijah Bailey-t – ő, egy ismerős robottal, a Szolárium őslakosával együtt folytatja az esemény fonalainak kibontását. A gyilkosság egyetlen tanúja egy robot, amelynek agya kiégett a képtelenségből, hogy megakadályozza a történteket, és ennek megfelelően nem tud tanúskodni.
A bolygó életmódja elszigetelt – a családok birtokon élnek, főleg robotokkal kommunikálnak – a kapcsolat más emberekkel, sőt a rokonokkal is próbává válik számukra, csak vészhelyzet esetén fordul elő.
Mint később kiderül, a nyomozás csak ürügy a detektív felhívására, a valódi ok az emberiséget fenyegető lehetséges összeesküvés felfedezése. A nyomozó a gyilkosság kivizsgálásával egyidejűleg megtalálja a tragédia lehetséges okait és kiutat kínál.
Második Akadémia (1953)
A könyv szerzője: Isaac Asimov
Értékelés: 4.5
A Második Akadémia regény Asimov Az alapítvány című tudományos-fantasztikus ciklusának harmadik könyve. Ahhoz, hogy megértsük, miről szól a mű, javasoljuk az első két könyv elolvasását, de a végső könyvet a közönség a legizgalmasabbnak és legérdekesebbnek ismeri el.
A Galaxis Birodalma megsemmisül, csak a Világok Uniója marad hatalmon, amelynek élén az Öszvér perifériájának hódító uralkodója áll, aki az Alapítványt fenyegeti. Új uralkodási zónát kíván kibővíteni új galaktikus területek elfoglalásával. A tervek nem a valóra válnak a titokzatos Második Akadémia miatt, amely a Galaxis túloldalán, annak szélén található. Az öszvér teljes erejével megpróbálja megtalálni.
A trilógiáért Isaac Asimov számos irodalmi díjat és díjat kapott – ez egy igazán figyelemre méltó gyűjtemény, amelyet a sci-fi rajongói értékelni fognak.
Robotok és birodalom (1985)
A könyv szerzője: Isaac Asimov
Értékelés: 4.5
A regény A. Asimov késő művéből, a „Robotok és a birodalom” folytatása a robotokkal foglalkozó egyéb műveknek, az akcióra több évszázaddal ezelőtt sor kerül Elijah Bailey halála után. Egyre több földi ember hagyja el otthonát, és benépesít más gyarmatosított bolygókat, ez óhatatlanul konfliktusokhoz vezet a más világok lakóival. Soliryanka Gladia Delmar, akivel az olvasó a „Meztelen Napban” találkozott Aurorától, otthoni bolygójára megy azzal a küldetéssel, hogy megtudja, mi a helyzet – az emberi tevékenység ekkorra már semmissé vált. Amadeiro orvos, aki bosszút akar állni a gyűlölt földieken, tökéletes agyú humanoid robotok segítségével próbálja megölni Gladiát. Olivo robot felfedezi a robotika új, nulla törvényét, amely „nem árt az emberiségnek”.
A regényben más világokból származó emberek, robotok és befolyásos hősök küzdenek azért, hogy megállítsák más bolygók terjeszkedését, hogy megkíséreljék kibővíteni a galaxis földi lakóinak befolyási övezetét.
Kétezer éves ember (1976)
A könyv szerzője: Isaac Asimov
Értékelés: 4.5
Az „A kétszázéves ember” az első A. Azimov regény a rangsorban, robotoknak szentelve. A Martin család inasként szerzi be az NDR robotot, amelyet otthon Andrew-nak hívnak. Idővel kiderült, hogy a gépnek kreatív képességei vannak – a robot fából kezdett foglalkozni. A tulajdonos leveszi Andrewról az inas feladatait, és segít a kézműves termékek eladásában. A bevétel felét elveszi, a másik felét a robot kapja. A mesterséges intelligencia a külső héj fenntartására irányítja a beruházásokat, idővel ez marad az egyetlen kiszámíthatatlan robot a Földön.
A robot továbbra is együtt él a Martins leszármazottjaival, folytatja munkáját, majd átvált a maga nemében működő gépek „humanizálására”, hogy ehetnek, ihatnak és gondolkodhatnak, mint az emberek. Részt vesz a protézisek készítésében, sikeresen eladja és elismert feltalálóvá válik.
Andrew elképzelése az, hogy teljes jogú emberré váljon, de az ügyvédek félnek őt a halhatatlanság miatt ilyennek ismerni. Ezután a robot dönt egy olyan műveletről, amely fokozatos hervadáshoz vezet, mint például a „szervezet” öregedése. A végéig Andrew a Kis Missre, Sir Martin lányára gondol.
Az utolsó kérdés (1956)
A könyv szerzője: Isaac Asimov
Értékelés: 4.4
Isaac Asimov „Az utolsó kérdés” című kedvenc története zárja az értékelést. Ez a rövid, de élénk munka magában foglalja a gondolat (vagy a fantázia?) Gyors repülését az előttünk álló évmilliókig, egészen addig a pillanatig, amikor az Emberiségnek meg kell szűnnie. A szerző végigfutja a technológia és a tudomány fejlődésének történetét, és választ keres arra a kérdésre, hogy miként lehet csökkenteni az entrópiát (az energia visszafordíthatatlan eloszlását).
Javasoljuk, hogy először olvassa el az „Utolsó kérdés” című történetet, hogy megismerkedjen a szerzővel – a mű megtöri az emberi felfogás határait, hogy felkészülhessen a Világegyetem Galaxisainak hatalmas területein való repülésre, amelyről Isaac Asimov ír.
Figyelem! Ez az értékelés szubjektív, és nem minősül reklámnak, és nem szolgál vásárlási útmutatóként. Vásárlás előtt konzultálnia kell szakemberrel.
