Mihail Bulgakov 10 legjobb alkotása

A legjobbak áttekintése a szerkesztõbizottság szerint. A kiválasztási kritériumokról. Ez az anyag szubjektív, nem minősül reklámnak, és nem szolgál vásárlási útmutatóként. Vásárlás előtt konzultálnia kell szakemberrel.

Mihail Bulgakovot joggal tartják a 20. század egyik leghíresebb és legtehetségesebb orosz írójának. Élete során gyakorlatilag nem ismerték el, napjainkban műveit modern irodalmi klasszikusoknak tekintik. A zseniális író Kijevben született, a teológia professzor családjában. Orvosi végzettségét megkapta és sokáig orvosként dolgozott, a fronton katonai orvosként is szolgált. Bulgakov írói karrierjét az 1920-as években kezdte, nem sokkal azután, hogy Moszkvába költözött. Nagyvárosi újságokban publikált, majd forgatókönyveket készített színdarabokhoz, ugyanakkor könyveket írt. Pályafutása azonban sokáig nem volt sikeres – az író munkáját az általános kommunista ideológia hátterében alkalmatlannak tartották. Szinte minden alkotást kritizáltak a szovjet sajtóban, a színházi repertoárból gyakran eltávolítottak színdarabokat, megtiltották a könyvek kiadását, sőt néha még lakáskutatásokra is sor került. Kétségbeesett Bulgakov levélben fordult a kormányhoz, amelyben engedélyt kért külföldre, vagy engedélyezte a moszkvai Művészeti Akadémiai Színház előadásainak színpadra állítását. Ennek eredményeként megkapta a Moszkvai Művészeti Színház rendezőasszisztensei pozícióját. Ebben az időszakban a szerző számos érdekes művet készített, köztük az “Ivan Vasziljevics” vígjátékot, amelyet később Leonid Gaidai híres filmjének elkészítéséhez használtak. De fő műve a “A mester és Margarita” című regénynek számít, amelyet élete utolsó éveiben írt.

Aki érdeklődik az orosz irodalom iránt, ismerkedjen meg legalább Bulgakov alkotásaival. Az alábbiakban a legjobb könyveiből válogatunk.

Mihail Bulgakov legjobb műveinek áttekintése

Csihikov kalandjai

Értékelés: 4.1

Kis szatirikus történet, amelyet maga a szerző határozott meg: “tízpontos vers prológussal és epilógussal”. Írta 1922-ben. A cselekmény szerint a Holt lelkek újjáélesztett gogoli hősei a NEP (új gazdaságpolitika) forradalom utáni Moszkvájában találják magukat. A főszereplő Pavel Csihikov, akinek a megváltozott történelmi helyzet ellenére nagyon gyorsan sikerült letelepednie az életben. A vállalkozó szellemű Csicsikov ravaszság és csalás útján itt is csalárd sémákat mutat be, amelyek jelentős tőkét gyűjtenek. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a korrupció, a szakmaiság hiánya és a gondatlanság továbbra is kíséri a kormánytisztviselők tevékenységét, és az egyszerű emberek továbbra is közömbösek a körülöttük élőkkel szemben. A történet lapjain helyet kaptak más Gogol-művek szereplői. A 20. században minden elvtelen szereplő sikeresen létezik, mivel a megújult állam nem kevésbé bürokráciás, mint egy évszázaddal ezelőtt.

Bíbor-sziget

Értékelés: 4.2

A “Bíbor-sziget” című regény akciója egy kis szigeten játszódik, amely elveszett az óceánban, és a szerző számos szereplőt vett át Rudyard Kipling és Jules Verne regényeiből. De valójában ez a fajta szarkasztikus történet oldalnézetben mutatja be az oroszországi főbb történelmi eseményeket, kezdve az októberi forradalommal és befejezve az “új gazdasági rend” időszakával. Bulgakov Valóságos politikai alakoktól írta A Bíbor-sziget hőseit, így II. Miklós császár volt a prototípus a Fehér Araps vezetőjének, Kerensky ideiglenes kormányfő pedig könnyen kitalálható a tétlen Kiri-Kuki személyében. Az író az 1928-as történet alapján létrehozott egy azonos nevű színdarabot a Kamaraszínház számára, amelyet a közönség azonnal nagy szeretettel fogadott, bár rövid idő után eltiltották a bemutatást.

Végzetes petesejtek

Értékelés: 4.3

Fantasztikus történet, amelyet 1924-ben írtak. Az egyik főszereplő Vlagyimir Persikov tudós, ő fejlesztette ki a “vörös életsugarat”, amely jelentősen felgyorsítja az élőlények fejlődését, sokszorosan nagyobbá és erősebbé teszi őket. A professzor kísérleti úton fogja tesztelni az új technológiát, de a bemutató állami gazdaság vezetője, Alexander Rokk nem fog várakozni, egy gerenda segítségével szándékozik megkezdeni az óriáscsirke termelését, és ehhez már igénybe vette a Kreml támogatását. Csak egy tétel csirke tojás helyett kap Rokk krokodil- és kígyótojást a postai dolgozók tévedése miatt. A szörnyűre nőtt agresszív hüllők mindenkivel foglalkoznak az útjukban, és a sűrűn lakott főváros felé haladnak. A könyv ötletének egyik fő forrása H.G. Wells angol író “Az istenek étele” című regénye volt. A “Végzetes tojások” történetének 1995-ben készült cselekménye alapján Szergej Lomkin rendező teljes hosszúságú vígjáték-fantasy filmet forgatott.

Az ördög

Értékelés: 4.4

Bulgakov “Az ördög napja” című könyve feltárja a tipikusan gogoliai “kis ember” témáját, aki szembesült a szovjet rendszer növekvő bürokratikus gépével. Az áldozattá váló Korotkov jegyző elveszíti az eszét, és ördögi erővel kezdi társítani a tisztviselőket és a köztisztviselőket. A főszereplő elbocsátása után végül elhomályosult elméje az öngyilkosság szélére sodorja. Egy ideig a művet nem nyomtatták ki, de végül a történet közzététele megtörtént – 1924-ben a “Nedra” almanach oldalán.

kutya szíve

Értékelés: 4.5

A “Kutya szíve” című fantasztikus történet eseményei a múlt század 20-as éveiben játszódnak le. Tehetséges sebész, Preobrazhensky professzor a fiatalítás módszereinek tanulmányozására irányuló kísérlet részeként úgy döntött, hogy az emberi agyalapi mirigyet átülteti egy Sharik nevű hajléktalan kutyának. Az adományozó a részeg és tolvaj Klim Chugunkin volt, aki harc közben meghalt. A műtét után Sharik a professzor és asszisztense csodálkozására fokozatosan emberré kezd változni. De kiderült, hogy az emberi formával együtt a kutya átvette donora összes legrosszabb tulajdonságát. Sem az udvariatlanság, sem az ivás iránti szeretet nem akadályozza Polygraph Sharikot, ahogyan az újonnan alakult személyt hívták, hogy sikeresen alkalmazkodjon a moszkvai társadalomhoz, és hamarosan átveszi a kóbor állatok élén. A történetet először 1968-ban adták ki Németországban és Nagy-Britanniában, az író hazájában pedig hivatalosan csak 19 évvel később jelent meg. 20 évvel később pedig Vladimir Bortko rendező kétrészes televíziós filmet készített a történet alapján.

Mandzsetta jegyzetek

Értékelés: 4.6

A “Megjegyzések a mandzsettákról” egy episztoláriumi műfaj alkotása, egyfajta napló, amelyet Bulgakov a polgárháború alatt az ország körüli utazásai során vezetett. A teljes hiány miatt néha nem volt elég papír, és a szerző néhány megjegyzést tett a ruhája mandzsettájára, amely megmagyarázza a könyv címét. Két részből áll: az első részletesen elmondja az író kaukázusi életét, a második az első Moszkvában töltött hónapokat. Jelentős figyelmet fordítanak Bulgakov nehéz kapcsolataira a jelenlegi kommunista kormánnyal, különös tekintettel a külföldi emigráció tervére. Az elbeszélésben a valós tények és események keverednek miszticizmussal, és éles Bulgakov humorával “ízesítik”. A szerző élete során a “Megjegyzések a mandzsettákról” soha nem jelentek meg teljes terjedelemben.

M. de Moliere élete

Értékelés: 4.7

A történelmi regény a híres francia dramaturg és színész, Jean-Baptiste Moliere életrajzát ismerteti meg az olvasóval. A történet a könyv hősének születésével kezdődik. Fiatal korában Moliere kezdetben kárpitos apja nyomdokaiba lépett, aki büszke volt arra, hogy még magát a királyt is háttérképekkel látja el. Amint meglátott egy színházi előadást, rájött, hogy sorsát nem akarja mással összekötni, csak a művészettel. A mű művészi formája ellenére szilárd alapokkal rendelkezik Bulgakov által gondosan tanulmányozott dokumentális bizonyítékok formájában. Ezenkívül a szerző színesen és élénken írja le a régi Franciaország egyedülálló légkörét. 1933-ban a kéziratot átadták a kiadónak, de nyomtatásra nem került sor – a szerkesztő úgy vélte, hogy a könyv nem marxista helyzetből készült, és a sztálinista korszak burkolt kritikáját tartalmazta. A “Moliere” első kiadása, ahogy a szerző eredetileg nevezte, csak 30 évvel azután jelent meg, hogy megírták.

Színházi regény

Értékelés: 4.8

Bulgakov csak néhány héttel a moszkvai Művészeti Akadémiai Színházzal való kreatív unió megszakadása után kezdte el megírni ezt a regényt. Részletesen, őszintén szólva és jelentős iróniával tárgyalja a színfalak mögött a színházi életet. A könyv második címe egy halott ember jegyzete, mivel a főszereplő egy öngyilkos Szergej Maksudov nevű kezdő drámaíró és író, aki halála előtt a kiadónak hagyatékot adott, hogy kiadja színházról szóló művét. A történet könnyen kitalálja a párhuzamot Bulgakov viszonyával a Moszkvai Művészeti Színház vezetésével, különösen Konstantin Stanislavsky-val. Kritikát értenek Stanislavsky elmélete iránt is, miszerint a tehetséget képzéssel sajátítják el. A “színházi regényt” a szerző vázlatok és javítások nélkül, egy lélegzetvétel alatt írta.

Fehérgárdista

Értékelés: 4.9

A regény a polgárháború idején játszódik, a cselekmény közepén egy Kijevben élő nemesi család, valamint rokonai és ismerősei találhatók. Megpróbálják túlélni a társadalmi kataklizma körülményeit, megfigyelik az orosz értelmiség világának halálát és a megalapozott kulturális értékeket. A könyv részben önéletrajzi, szinte az összes karaktert a szerző saját életéből származó konkrét emberek másolják le, ráadásul a fő események éppen abban a házban játszódnak le, ahol a Bulgakov család egykor élt. Oroszországban a “White Guard” csak részben jelent meg 1925-ben, de Franciaországban, pár évvel később teljesen megjelent. A könyv cselekménye alapján Bulgakov később elkészítette a “Turbina napjai” című darabot. 2012-ben megjelent a regény alapján készült minisorozat, amelyet Szergej Snezhkin rendezett.

Mester és Margarita

Értékelés: 5.0

A “Mester és Margarita” című regény nemcsak az orosz, hanem a világirodalom igazi gyöngyszeme, joggal sorolható a 20. század legjobb alkotásai közé. A könyvben a szerzőnek, anélkül, hogy feláldozta volna a cselekmény művészi értékét, számos fontos filozófiai témát sikerült érintenie. Jó és gonosz, szeretet, hit, bibliai mitológia, jelentéskeresés a mindennapi élet nehézségei között – mindez helyet kapott Bulgakov fő remekművének lapjain. Az író alternatív és rendkívül eredeti elképzelést mutatott be az Ördögről és Krisztusról, sokrétűbbé téve őket, mint azt a hagyományoknak hitték. A Mester és Margarita képein kapcsolat van Mihail Bulgakovval és odaadó feleségével, Elenával. A regény megalkotása 12 évig tartott, sőt, súlyos betegségben szenvedett, a szerző élete utolsó napjáig dolgozott tovább. Csak a kéziratok tervezetét sikerült elkészítenie, az orosz géniusz halála után felesége szerkesztéssel és a mű megjelentetésével foglalkozott. De minden erőfeszítése nem segített áttörni az akkori szovjet cenzúrát, először csak 1973-ban jelent meg teljes terjedelmében a “Mester és Margarita”. A könyvet kétszer forgatták: Yuri Kara (1994) és Vladimir Bortko (2005) rendezte.

Figyelem! Ez az értékelés szubjektív, és nem jelent hirdetést, és nem szolgál vásárlási útmutatóként. Vásárlás előtt konzultálnia kell szakemberrel.