Pelevin 13 legjobb könyve

A legjobbak áttekintése a szerkesztőbizottság szerint. A kiválasztási kritériumokról. Ez az anyag szubjektív, nem minősül reklámnak, és nem szolgál vásárlási útmutatóként. Vásárlás előtt konzultálnia kell szakemberrel.

Victor Olegovich Pelevin korunk kiemelkedő prózai írója, akinek létezéséről a szerző zárt életmódja miatt sok pletyka szól. Művei alapján színházakba rendeztek előadásokat, filmeket készítettek, a kritikusok kétértelműek a kreativitás megítélésében, de ez a siker és a kulcsa a tökéletes, különböző korú és világfelfogású olvasónak. A szerző sajátossága, hogy a könyv és a valós összehasonlítása a saját jövőképének prizmáján keresztül történik, megfelel a többség véleményének, a politikai események és a világ összeesküvés, irónia, korunk rosszindulatának csúfolódása.

Viktor Pelevin legjobb könyveinek értékelése

Jelölés	egy hely	fogalmazás	értékelés
Viktor Pelevin legjobb könyveinek értékelése	1	Csapajev és üresség (1996)	4.7
	2	A Remete és a hatujjas (1990)	4.7
	3	Omon Ra (1991)	4.7
	4	S.N.U.F.F. (2001)	4.6
	5	Számok (2003)	4.6
	6	Rovarélet (1993)	4.6
	7	“P” generáció (1999)	4.5
	8	T (2009)	4.5
	9	Ananászvíz a kedves hölgynek (2010)	4.5
	10	Vérfarkas szent könyve (2004)	4.4
	11	iPhuck 10 (2017)	4.4
	12	Birodalom v (2006)	4.3
	13	DPP (NN) (2003)	4.3

Csapajev és üresség (1996)

A könyv szerzője: Victor Pelevin

Értékelés: 4.7

A regény, amelyet mindenkinek el kell olvasnia, a Csapajev és az üresség.

A történet középpontjában Pjotr ​​Pustot költő áll, aki egyszerre két időtérben van – a forradalom utáni Oroszországban 1918-1919-ben. és az 1990-es évek közepén. A hős a Chapaev hadosztályban teljesít szolgálatot, miközben ugyanezen évszázad végén pszichiátriai klinikán kezelik, ami, mint neki tűnik, csak álom.

Pelevin számos ilyen ellentmondásos személyiséget képes volt ötvözni teljesen ellentétes karakterükkel, sikerült organikusan bevezetni az elbeszélésbe Serdyuk, egy mexikói tévésorozat hőse, egy bandita, sőt a japán klánok háborújában részt vevő Arnold Schwarzenegger elbeszélését – ők mind ugyanazon elmegyógyintézet betegei voltak. Az ilyen összetett párhuzamokat részben Oroszország lehetséges történelmi fejlődése magyarázza a nyugattal és a kelettel való kapcsolatokban, amelyek mindegyike szimbolikusan egy külön hősnek felel meg. Az egyik osztály minden páciensét egy cél – a felépülés – egyesíti, amelyhez az egyedi személyes térbe való behatolás technikáját felhasználva választ találnak néhány kérdésre.

A regényben Oroszország jövőjéért viselt felelősség Grigory Kotovsky vállán nyugszik, aki a történet vége felé kiderül, hogy kokainfüggő. De ez nem akadályozza meg abban, hogy ugyanabban a hámban legyen az Ürességben, akinek lelki buddhista tanítója végül Vaszilij Csapaev lesz – segít a főszereplőnek a belső megvilágosodásban.

A látszólag bonyolult cselekmény különféle elbeszéléssorok keveréke, más stílusban, az Üresség személyisége és a jövőjéért folytatott küzdelme köré sodorva. A recenzensek a Csapajev és az üresség című regényt “az orosz irodalom első zen buddhista regényének” nevezik.

A Remete és a hatujjas (1990)

A könyv szerzője: Victor Pelevin

Értékelés: 4.7

Az értékelés második helyén Viktor Pelevin írta 1990-ben az első történetet, a „A visszahúzódót és a hatujjasakat”. 2005 óta a művet színházi figurák használják, alapul vették az előadások színpadra állításához – jó siker egy debütáláshoz.

A hangsúly egy pár tyúkon van – visszahúzódó és hatujjas, brojlerek a baromfitelepről Lunacharsky. A szerző a csirkehierarchiáról beszél, amely bonyolultnak bizonyul – a fő az, aki közelebb van az etetőhöz, és lefelé halad bizonyos sajátosságokkal. Sesztypalovot kizárják a rendszerből, találkozik Recluse csirkefilozófussal – utóbbi érdeklődést mutat a természettudomány iránt és a növény belsejében vándorol az egyes brojlerközösségek között. Meglepő módon a visszahúzódó ember elsajátította az „isteni” nyelvet – az orosz nyelvet, tudja, hogyan kell meghatározni az időt az órás tárcsával, és tudja, honnan származnak a csirkés gyerekek, bár ő maga még soha nem látta.

A hatujjas a Recluse tanulója lesz, most együtt mozognak a baromfitelepen lévő közösségeken keresztül, megtanulják a világot, és meg akarják érteni az ismeretlen „repülést”, amellyel el lehet menekülni a növény zárt teréből.

A történet fő gondolata: a tehetséges magányos rajongók optimista véget érhetnek el, és nem a szürke kollektivizmusra hajló tömegek.

Omon Ra (1991)

A könyv szerzője: Victor Pelevin

Értékelés: 4.7

Pelevin számára az „Omon Ra” volt az első regény írásában. A mű Omon Krivomazov előkészítése alapján készült, a szovjet űrhajósok csoportjának részeként a Holdra repüléshez. Ra a főhős hívójele, az ókori egyiptomi mitológia napistenének nevéhez hasonlítva. A szerző eloszlatja az űrhajózásról szóló mítoszokat, leleplezve a hivatalos verziókat és történeteket, és mesél azokról a valódi hősökről is, akiknek neve senki számára ismeretlen. Más szavakkal, az olvasó felkérést kap, hogy az űrrepüléseket más szögből nézze meg, ne pedig abból, amelyről a média beszél.

Az egész „Omon Ra” regény úgy épül fel, mint a kinyilatkoztató filmek a nyugati mozi hagyományai szerint. Viktor Pelevin gúnyt űz az „asztronautika titkaiból”, a cselekmény „holdkonspirációt” és egy fokozatos repülést villan fel egy földi műholdra. A szerző a szovjet rakéták primitívségéről beszél, egészen a lépések kézi irányításáig, amikor a repülési iskolában „kiképzett” láb nélküli öngyilkos kozmonauták leválasztják őket. őket. Maresyeva (Zaraysk). Az olvasó elé tárják a katonai szakemberek furcsa kiképzésének tényeit is: a már említett repülési iskolában levágják a lábukat, lövészvizsgával kísérik a géppuska iskolában. Matrosov, valamint a róla elnevezett katonai-politikai iskola vak és megbénult végzősei P. Korchagin.

A mű nem nevezhető dokumentumfilmnek, inkább fantázia. Nem hiába kapta az „Omon Ra” az „Interpresscon” és a „Bronz csiga” különdíjakat.

S.N.U.F.F. (2001)

A könyv szerzője: Victor Pelevin

Értékelés: 4.6

A „S.N.U.F.F.” regény ma provokatívnak tekinthető a politikai szereplők kedvéért, de korábban írták, mint a konfliktusos katonai események, ezért semmi köze a valósághoz.

Az akció két egymással kölcsönhatásban álló országban fejlődik ki – poszt-akaliptikus Ukrajna, ahol a „felső orosz” nyelvet beszélő „orkok” társadalmának technológiája elmaradott, és Bizánc – egy mesterséges szféra, amelyen belül van egy külön technológiai állapot, amelyet „emberek” laknak, akik egy kitalált egyházi-angol nyelven kommunikálnak. . Minden rendben lenne, de Bizáncban a gömbkorlátozás miatt nincs elegendő valós hely, nincs minden rendben és a beleegyezés törvényével – ezt követve az emberek csak 46 éves koruk után léphetnek szexuális kapcsolatba. A kommunikáció hiányát minden szempontból kompenzálják a szúrák – robotok, akikkel a mesterséges világ lakossága él.

Demyan-Landulf Damilola Karpov, egy fényképezőgéppel ellátott fegyveres drón kezelője Kaya nevű surát kölcsönzött. Ő vonja be a játékba az “orkok” tulajdonosát és további két képviselőjét saját robotérdekeik szerint.

„S.N.U.F.F.” tükrözi a szerző elképzelését a nyugati és keleti országok, a gazdag és elmaradott államok közötti politikai helyzetről.

Számok (2003)

A könyv szerzője: Victor Pelevin

Értékelés: 4.6

Az osztályozás ötödik sorában a “Számok” című regény található, amely a “DPP” (NN) gyűjtemény nagy részét alkotja.

A cselekmény közepén Styopa fiú, egy szovjet gyermek áll, aki felfedezte a számok varázsát. A varázsszám, a névkód – mindent a numerológia törvényeihez igazított. A hét mint piros vonal megy végig az egész cselekményen: a Styopa által számított teljesítmény száma összesen 3 + 4 adja ugyanazt a „7” -t (34 a név kódja). Személyes fejlődés, sikeres banki üzlet – Stepan számjegye mindenben segít. Amíg egy napon, szemben vele, a 43-as antipóda nem válik – egy másik bankár, aki a szerencsés hetest is kalauznak vette. Ezeknek a hősöknek a találkozását egy tisztánlátó megjósolta. Az uralkodó körülmények és pszichológiai elfojtás hátterében a 43 éves Styopa olyan sok bajon megy keresztül, hogy belső zenéjét teljesen aláássa.

A regény hősei a cselekmény komolysága ellenére kissé rendellenesek maradnak, összehasonlítva magukat a világmozi és az irodalom váratlan szereplőivel.

Rovarélet (1993)

A könyv szerzője: Victor Pelevin

Értékelés: 4.5

Viktor Pelevin szokatlan, ám mégis lenyűgöző regénye, A rovarok élete a különböző emberek és társadalmi csoportok összehasonlítása a rovarvilág képviselőivel. Szúnyogokkal társul olyan jövőbeli üzletemberekkel, akik kockázatértékelés nélkül bármire készek a célok érdekében; apa és fia, akik a strandra járnak – szkarabeuszos bogarakkal folyamatosan gyűjtenek trágyát – piszok az életből; a hangya nő a lány Marina, aki keresett a férfiak körében, de nem érdekli a társadalmukat.

Maxim és Nikita, Marina kábítószerfüggők – minden hős és szeretteik sorsa különböző kombinációkban keresztezik egymást. Pelevin folyamatosan összehasonlítja az emberi tevékenységeket a rovarvilág ösztönös folyamataival. Érdekes látni, hogy a szerző mennyire pontosan illeszkedik az összehasonlításokba. A történetet befejező, az élet értelmét kereső lepkék folyamatosan konfliktusban vannak nagyon váratlan kérdések miatt.

Az üzenet az, hogy meglátjuk a külvilágban mindezen rovarok megtestesülését az emberi királyságban, és tanulságos történeteik alapján vonjunk le következtetéseket saját életetekről. Végül is minden rovar könnyen megtalálható az erdőben, a parkban vagy az országban.

“P” generáció (1999)

A könyv szerzője: Victor Pelevin

Értékelés: 4.5

A “P” generáció vagy a “P” generáció regénye széles körben ismert az ifjúság körében, és az azonos nevű film az alapján készült kultfilmmé vált.

A 20. század legvégén Viktor Pelevin meghatározta a nevelés és az élet főbb problémáit, annak a generációnak a patológiáját és gondolkodási sajátosságait, amelynek tudatos élete a 90-es évek szovjet posztszovjet korszakára esett, amikor az egyszerű és gyakran értelmetlen, de hangos szlogenjeivel ellátott reklámok gyorsan berobbantak az összes médiumba. . Különös cselekményű klipek képezik az új generáció „P” (Pepsi) kultúrájának alapját, amelynek nevét különféle változatok szerint obszcén módon fordítják. A Vavilen Tatarsky című regény főhőse biztos abban, hogy mindent tud a reklámok valódi értékeiről, mert ő az alkotójuk, aki egyszerű szövegírásból televíziós figurává vált. Hogyan becsüli le a körüli helyzet teljes skáláját …

A Vavilen a 70-es generációk kollektív képe, ugyanaz a „P”. Egy hatalmas gép része lett, amelynek célja a nyugatról érkező áruk népszerűsítése volt. A reklám sok ember számára kezdte felváltani a való életet, illúziókat hozni az emberek világképébe a posztszovjet térben. Minden akkor változik, amikor Tatarszkij gondolkodik azokról, akik az egész folyamat irányítói, és arról, hogyan változott általában a körülötte lévő élet.

A regény mély, felveti az elmúlt évtizedek generációinak akut társadalmi problémáit. A cselekmény világos, összetett és hihetetlenül sokrétű.

T (2009)

A könyv szerzője: Victor Pelevin

Értékelés: 4.5

T egy bizonyos gróf, feltehetően Tolsztoj Leó neve megnevezése. A harcművészetek mestere, a királyi őrök házából menekül Optina Pustyn elé, amely a regényben megtestesíti a titokzatos Shambhalát, a szellemi megvilágosodás helyét (az ortodoxia lakhelye). Erre a helyre vezető úton T különféle akadályokat legyőz, ütközik Ariel kabbalistikus társadalmával, amelynek irodalmi személyiségei maguk is regényt írnak a grófról, amelyről értesül. A hős kételkedni kezd a körülötte zajló valóságban, és az utazás sikere egyre kísértetiesebb és érthetetlenebb – minek mindez? Mivel nem akar idegen emberek forgatókönyve szerint élni, T megpróbálja önállóan megváltoztatni az előkészített sorsot, válaszolva a “ki vagyok?” és 'hol vagyok?'

A „T” regényt az olvasók 2010-ben a legjobbnak értékelték, amelyet a kritikusok nagyon dicsérnek. Segíteni fog mindenkit, aki „együtt jár az áramlással”, hogy lépést tegyen saját maga felé.

Ananászvíz a kedves hölgynek (2010)

A könyv szerzője: Victor Pelevin

Értékelés: 4.5

Az „Ananászvíz egy gyönyörű hölgynek” minősítő gyűjteményünk első történetei nagy zajt csaptak össze. Az olvasók és a kritikusok egyformán vélekednek: Pelevin nem új cselekményekkel állt elő, hanem korábban írt műveket használt fel, és szépen újragondolta őket, helyettesítve a neveket és a számokat. Azok számára azonban, akik még csak most ismerkednek korunk provokatív és titokzatos szerzőjének munkájával, ez egyáltalán nem fontos, csakúgy, mint az ínyencek számára – még ha önplagizálásról is van szó, akkor ez sikeres.

Az „Ananászvíz egy gyönyörű hölgynek” című könyv 2 blokkot tartalmaz. Az “Istenek és mechanizmusok” szakasz 2 történetet tartalmaz: a fantasztikus “Burning Bush” művelet Semyon Levitanról, aki részt vett az állambiztonsági ügynökségek különleges műveletében, mint Isten hangjának megszólaltatása, később pedig az ördög hasonló amerikai szolgálatokért; Al-Efesbi légvédelmi kódexei az amerikai tervezésű számítógépes intelligenciáról a hadműveletekben és az orosz emberről, Szavely Skotenkovról, akinek sikerült védelmet kialakítania az „intelligens” eszközök ellen.

A „Mechanizmusok és istenek” második része 3 szívből jövő történetet tartalmaz: „Az árnyék szemlélője” egy orosz férfiról, aki meditáció módszerével (árnyék megvilágításának vágyának megvilágításának kísérletét a saját árnyéka segítségével próbálja megismerni az igazságot), Borisról, aki csatlakozni akar. az áldozatot gyakorló thagi szekta és a Jó megtestesülések szállodája soraiba. Az utolsó történetből kiderül az ananászvízről szóló gyűjtemény címe: a lány lelke az újjászületésre készül, az angyal meghívja, hogy egy oligarcha családjába szülessen, de ennek a javaslatnak a részleteit megismerve megtagadja. Itt egy üveg ananászvíz jelenik meg Majakovszkij művéből származó idézet formájában.

Pelevin, mint mindig, korunk aktuális filozófiai kérdéseit vet fel, finoman kigúnyolja az élet valóságát és aktívan használja a groteszkot.

Vérfarkas szent könyve (2004)

A könyv szerzője: Victor Pelevin

Értékelés: 4.4

Pelevin nem a legmélyebb, de nem rosszul népszerűsített regénye, a szerző számára a sorban hatodik – A vérfarkas szent könyve -, nem mindenkinek fog tetszeni, de a botrányos szerző művének igazi ismerői értékelni fogják azt a művet, amely összefonódik az író egyéb történeteivel és történeteivel.

A cselekmény egy obszcén nevű vérfarkas rókán alapul (elmondása szerint különböző nyelveken sokféle jelentést gyűjthet, összefoglalva a szabadság szeretetének és az alacsony felelősségnek a vonala alatt) és a szintén vérfarkas Alexander Sery farkas emberi formában, aki az FBS altábornagy. A szerző Viktor Pelevin regényeiben a lehető legnagyobb mértékben feltárja szerelmük történetét, mindkettőjük vágyát a szellemiség fejlesztésére.

iPhuck 10 (2017)

A könyv szerzője: Victor Pelevin

Értékelés: 4.4

A szerző „iPhuck 10” egyik utolsó regénye díjat nyert Pelevinnek. Andrei Bely – nem a legrangosabb, de a cenzúra nélküli irodalom számára jelentős.

A szerző eljuttatja az olvasót a jövőbe – a 21. század végéig – egy olyan világba, amely több hatalomból áll: Pace (Crotch), az európaiak Kalifátusa, az új Konföderáció (az Egyesült Államok leszármazottai), a keleti nagyhatalom és Oroszország (a politikai befolyás Nyugatról Keletre történő elmozdításának hangsúlyozása, változás) vallási társaságok). A Zika vírus és az anti-propaganda a szexről való lemondás okává vált, most egy virtuális váltotta fel az iPhuck és androgynes felhasználásával (nem kell tisztázni). Az iPhuck 10 a kor legdrágább szexgépe, erről beszélünk.

Mara művészetkritikus beleszeret Porfiry Petrovich – irodalmi rendőrtiszt – legújabb változatába, aki behatolhat bármely elektronikus eszköz szoftverébe, beleértve a tökéletes iPhone 10-et is. Algoritmusát önző céljaira használja, de jogi alapon – egy nő megszerezte a programot a rendőrségtől, és használja egész életében. Mi az önérdek? Mara vezette a mesterséges intelligencia megalkotását az új műalkotások generálásához és azok későbbi értékesítését személyes gazdagodás céljából. Ehhez korábban halott embereket és programokat használt, köztük Porfiry-t, aki megtudja a tulajdonos szándékait, de későn. Hagy egy biztonsági másolatot saját algoritmusából, és megöli magát.

A regény szorosan összefonja a fantáziát és a valóságot, a jelen és a jövő idejét, az embert és a mesterséges intelligenciát, az iróniát és a szarkazmust. Ki fog nyerni? Az olvasónak meg kell tudnia erről.

Birodalom v (2006)

A könyv szerzője: Victor Pelevin

Értékelés: 4.3

Az „Empire V” regény közvetlenül a vámpíros ságák és történetek megjelenése előtt íródott, ezért nem vádolható plágiummal. Egyébként az azonos nevű orosz film megjelenését 2019-ben tervezik. Hogyan ragadta meg annyira a cselekmény a filmeseket?

A mű Roman Storkinról szól, aki vámpír lett, miután Brahmától megkapta a „nyelvet” – egyfajta váltó stafétabotot a ghoulok tudásával és képességeivel. Ennek az esszenciának a segítségével a vámpírok behatolhatnak az emberek gondolataiba, más vámpírokba, akik korábban „tesztelésre” kóstoltak vért. A hős Rámára változtatja a nevét, de ahhoz, hogy teljes mértékben megfeleljen az új szerepnek, a csillogás és a diskurzus tanulmányozásával gondolkodását is meg kell változtatnia – irányítania kell ezeket a szempontokat, hogy ne engedjen befolyásának és vámpír maradjon, hatalmat teremtsen az emberiség felett. Semmi sem tart örökké, mint az anyanyelvűek élete.

Az emberek és vámpírok társadalma él, szinte soha nem keresztezik egymást, csak az egyes „ügynökök” hatolnak be egy másik világ tömegébe. Megtérés után Ráma rájön, hogy egy új szerepben kényelmetlen, elgondolkodik a világ eredetének, az élet értékének, Isten és igazság kérdésein. A könyv egy örök kérdésekre választ kereső vámpír rögzített gondolatai. A hős asszisztense Osiris volt, szintén szokatlan vámpír.

Miért maradt Rama lemorzsolódva az új közösségben? A vámpírokkal foglalkozó művek rajongói erre a kérdésre megtalálják a választ az „Empire V.” regény oldalain.

DPP (NN) (2003)

A könyv szerzője: Victor Pelevin

Értékelés: 4.3

A minősítés a DPP (NN) gyűjteményével zárul, amelynek nevét a szerző megfejtette: „Az átmeneti időszak dialektikája a semmiből a semmibe” néven. A könyv tartalmazza a korábban áttekintett Számok a Nagy hatalma blokkból című regényt. Rajta kívül a rész tartalmaz egy történetet és történeteket.

A „macedón kritika a francia gondolkodásról” című történet Kika, egy olajmágnás gyermekének történetét meséli el, akinek a gyermekcsatornáját KiKA-nak becézték. A felnőtt fiú egy szadomazochisztikus filmkészletet szervezett felnőtteknek egy cipőgyárban. Ezt az embert korábban említették ugyanannak a gyűjteménynek a „Számok” című regényében.

Az “One Vogue” című történet gúnyt űz azoktól a gazdag férfiaktól és nőktől, akik ajándékot vagy helyet szeretnének kapni a napon. Az „Akiko” munkájában ismét a szexről szól, de kibernetikus gépeken belül, csevegésekben. A szerző analógiát vázol a terrorizmus elleni osztály internetes osztályával, amelyet a „Számok” című munkában említettek.

A „Fókuszcsoport” című történetben a cselekvés a halottak világában fejlődik ki, ahol a „világító lény” kommunikál azokkal az emberekkel, akik elhagyták a földi világot. Az olvasó itt talál egy említést egy olyan emberről, aki a Számok című regényben meghalt, szamárfülű szalaggal.

A „Figyelemre méltó emberek élete” című gyűjtemény befejező része 2 történetet tartalmaz, amelyek a keleti filozófiára hivatkoznak, Viktor Pelevin irodalmi szemléletének minden finomságával.

---

Figyelem! Ez az értékelés szubjektív, és nem minősül reklámnak, és nem szolgál vásárlási útmutatóként. Vásárlás előtt konzultálnia kell szakemberrel.